Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
F 563. IDŐRENDI VEGYES IRATOK 1564-1892 44 csomó 1—44. 44 csomó Ez az állag az erdélyi országos kormányhatósági levéltáraknak azt az iratanyagát tartalmazza, amelyről nem eldönthető, hogy mely hatóság levéltárába tartozott, s amely nem formált akkora tárgyi egységeket, amelyeket már önálló állagnak lehetne tekinteni. Tárgyi szempontból ez az iratanyag (természeténél fogva) teljesen heterogén, így részletes tárgyi elemzésével nincs értelme foglalkoznunk. Az állagban évrendben vannak elhelyezve az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásuk így darabonkénti átnézéssel kell hogy történjék. A kérőlapon az állag nevét és az év megjelölését kell feltüntetni. • F 326. AZ 1691 és 1865 KÖZTI ORSZÁGOS KÖZIGAZGATÁSI ÉS BÍRÓI SZERVEK LEVÉLTÁRAINAK LELTÁRA (Mike-féle leltár) 1865 (-1940-es évek) 1 kötet 1 1 kötet Ezt a kötetet Mike Sándor (a Főkormányszék levéltárának akkor már nyugalmazott igazgatója) készítette 1865-ben a címben említett levéltárakról. A leltár a levéltárban őrzött anyag elhelyezésének, időhatárainak és mennyiségének rögzítését volt hivatva szolgálni (bizonyos egységeinek részletes ismertetése is belekerült). A kötet elején lévő tartalomjegyzék rendjében veszi sorra az egyes levéltárakat és állagaikat; ez a rend a levéltár 1865-i szobarendjének felel meg. Azoknál az állagoknál, amelyek kormányhatóságok irattárainak voltak részei, s így leírásukhoz elégséges volt év-, fiók-, iktató-, darabszámok közlése, az adatszolgáltatás nem bővebb ennél. Részletes (az egyes darabokig menő) ismertetésre ott került sor, ahol nem registratura jellegű anyagról van szó (országgyűlési iratok, okmány-, térkép- stb. gyűjtemények). A leltár funkciója nem zárult le összeállításával. A levéltár (ill. később az Országos Levéltár erdélyi osztálya) gondozói s az anyag felállításával stb. foglakozó más személyek belevezették azokat a megjegyzéseiket, amelyek a levéltárak egészének, ill. egyes állagainak vagy darabjainak sorsát tárgyazták (egyes állagok vagy iratdarabok átadása — időlegesen vagy állandóan — hatóságoknak, az Országos Levéltár egyéb osztályainak, kiadása magánszemélyeknek, új állagok létrehozása stb.). így a leltár a levéltár 1865 utáni történetének fontos forrása. A kötet végén pecsétgyűjtemény foglal helyet. A leltár használata a tartalommutató alapján történhet. A kutató az állag nevét jegyezze fel a kérőlapon.