Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 563. IDŐRENDI VEGYES IRATOK 1564-1892 44 csomó 1—44. 44 csomó Ez az állag az erdélyi országos kormányhatósági levéltáraknak azt az irat­anyagát tartalmazza, amelyről nem eldönthető, hogy mely hatóság levéltárába tartozott, s amely nem formált akkora tárgyi egységeket, amelyeket már önálló állagnak lehetne tekinteni. Tárgyi szempontból ez az iratanyag (természeténél fogva) teljesen heterogén, így részletes tárgyi elemzésével nincs értelme foglal­koznunk. Az állagban évrendben vannak elhelyezve az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásuk így darabonkénti átnézéssel kell hogy történjék. A kérőlapon az állag nevét és az év megjelölését kell feltüntetni. • F 326. AZ 1691 és 1865 KÖZTI ORSZÁGOS KÖZIGAZGATÁSI ÉS BÍRÓI SZERVEK LEVÉLTÁRAINAK LELTÁRA (Mike-féle leltár) 1865 (-1940-es évek) 1 kötet 1 1 kötet Ezt a kötetet Mike Sándor (a Főkormányszék levéltárának akkor már nyugal­mazott igazgatója) készítette 1865-ben a címben említett levéltárakról. A leltár a levéltárban őrzött anyag elhelyezésének, időhatárainak és mennyiségének rögzítését volt hivatva szolgálni (bizonyos egységeinek részletes ismertetése is belekerült). A kötet elején lévő tartalomjegyzék rendjében veszi sorra az egyes levéltárakat és állagaikat; ez a rend a levéltár 1865-i szobarendjének felel meg. Azoknál az állagoknál, amelyek kormányhatóságok irattárainak voltak részei, s így leírásukhoz elégséges volt év-, fiók-, iktató-, darabszámok közlése, az adat­szolgáltatás nem bővebb ennél. Részletes (az egyes darabokig menő) ismertetésre ott került sor, ahol nem registratura jellegű anyagról van szó (országgyűlési iratok, okmány-, térkép- stb. gyűjtemények). A leltár funkciója nem zárult le összeállításával. A levéltár (ill. később az Országos Levéltár erdélyi osztálya) gondozói s az anyag felállításával stb. foglakozó más személyek belevezették azokat a megjegyzéseiket, amelyek a levéltárak egészének, ill. egyes állagainak vagy darabjainak sorsát tárgyazták (egyes állagok vagy iratdarabok átadása — időlegesen vagy állandóan — hatóságoknak, az Országos Levéltár egyéb osztályainak, kiadása magánszemélyeknek, új állagok létrehozása stb.). így a leltár a levéltár 1865 utáni történetének fontos forrása. A kötet végén pecsét­gyűjtemény foglal helyet. A leltár használata a tartalommutató alapján történhet. A kutató az állag nevét jegyezze fel a kérőlapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom