Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

anyag rendjének s a kutatási lehetőségeknek leírása minden igényt kielégítően megtalálható az alapleltárban, s ezt a majdan kiadandó áttekintő raktári jegyzék is tartalmazni fogja, e kérdéseket röviden tárgyaltuk, igyekezve annál bővebben foglalkozni az anyag tárgyi vonatkozásaival. Amellett az alapleltározás óta a levéltár állaga megváltozott. A Wellmann-féle alapleltárban 27—29. sz. alatt szereplő három kis gubernatori levéltár átkerült az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak állagába; ismertető leltárukat is az Országos Levéltár e részlegének leírása tartalmazza. Végül az állagok ismertetésének sorrendjében némileg eltértünk a Wellmann által követettől. A levéltár anyagát a létrehozó szervek, ül. működés szerint tagoltuk (a KanceUária általános ügyintézésének, elnöksége munkájának termékei, a tanulmányi bizottság, a segédhivatalok működéséből keletkezett iratok, tisztviselők, udvari ágensek irathagyatékai, két erdélyi királyi biztos, Vlasits Ferenc és Estei Ferdinánd főherceg itt őrzött levéltárai s végül vegyes gyűjteményes anyag). Ezeken a csoportokon belül is gyakorta megváltoztattuk az alapleltárban használt rendet (az általános ügyintézés termékeit típusok szerint tagoltuk tovább — iratok, általános másolati könyvek, általános és szaksegédkönyvek, leveleskönyvek, királyi könyvek, szabályrendeletek és szabályrendelet-másolatok, vegyes másolati könyvek, vegyes iratok — stb.). Ismertetésünk rendje némüeg eltér az 1959-ben megjelent fond- és állag jegyzékétől. E jegyzék összeállítására még 1957-ben került sor, a jelen ismertető leltár elkészülte előtt (s ráadásul az alapleltár készítője se folyt bele); az ismertető leltár készítése során nyert tapasztalataink nyomán kialakított rendet helyesebbnek kell tartanunk. A továbbiakban egyenként ismertetjük a levéltár áUagait (az egyes lapokon vagy részbevezetőkben mondva el azt, amit még szükséges tudni a levéltárat kialakító szervek történetéből). JEGYZETEK 1 Hangsúlyoznunk kell: csak mint önálló kormányszerv jelenti (a már említett megszorításokkal) a legfelsőbb fokot. Felette még különböző udvari hatóságok álltak a hierarchiában. (Bizonyos időközökben több is.) Bevezetőnk, lehetőségeihez képest, a Kancellária hozzájuk való viszonyáról is képet próbál majd adni. 2 A particularis instructio erre vonatkozó részét 1. Sz: S 269—272. o. 3 Alvinczi Péter első instruetiójában (kelte azonos a particularis instructióéval — 1692. július 21.). L. Sz: S 262. o. 4 Alvinczi particularis instruetiójában (Sz: S 271. o.). 5 L. erre nézve az Erdélyi Udvari Kancelláriának 1695. március 21-én a Gubernium és az országgyűlés által adott instructio bevezetését. (B 2. 1695:25) 6 Az instructiót 1. Sz: S 425—431. o. 7 A Guberniumhoz 1693. május 20-án intézett reseriptumban (Sz:S 377. o.). 8 Uo. 9 Az utasítást 1. EOE XXI.184-188. o. 10 Az 1694. február 25—április 6-i kolozsvári országgyűlés XIX. tc.-e (EOE XXI: 201. o.). 11 B 2. 1694:9. 12 Az utasítást 1. B 2. 1695:25. 13 Keltezetlen, aláíratlan feljegyzés, részben Káinoki halála utánról(B 2. 1695:23). 14 Minthogy az utasítás szövege nem eléggé rendszerező, s a kétfajta könyv leírása sok vonatkozásban egyezik, bizonytalan, hogy nem ugyanannak a másolati könyvnek kétszeri említéséről van-e szó. A kérdés azonban meglehetősen akadémikus; egyrészt