Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

kat illetően ezek legnagyobbrészt az 1841—1843-i országgyűlés nyelvtörvényével kapcsolatosak (vagy általában illetik a nyelvtörvény ügyét, vagy a szász törvényhatóságoknak nem egymás közt használt hivatalos nyelvének kérdésére vonatkoznak). A Fasc. II. tartalmát az 1846—1847-i országgyűlést illető elnöki felterjesztések teszik; ezekből Jósika Sámuel az országgyűlés királyi biztosának, Puchnernek jelentéseit továbbította az uralkodóhoz (az országgyűlés nagyobb — választások, az országgyűlés megnyitása, elnapolása stb. — vagy napi eseményeiről). Az anyag harmadik része vegyes. Két kabinetiratból (az armalisták és egyházi nemesek adózását illetően), egy királyi kéziratból (személyi kérés kapcsán), Estei Ferdinánd erdélyi királyi biztos egy felségelőterjesztéséből (székely határőrök és provincialisták közti örökösödési ügyek) és Jósika János mint az 1841—1843-i országgyűlés királyi biztosa egy felterjesztéséből (nemesítési kérelem tárgyában) áll. A három csoport a csomóban is elkülönül egymástól; a két fasciculus anyaga együtt található (az egyes fasciculusokon belül év- és számrendben fekszenek az iratok), a vegyes iratok a két rendezett rész közé ékelődnek. Segédkönyv nincs az iratokhoz (a két fasciculus élén egyszerű iratjegyzék tünteti fel a bennük foglaltakat). Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét s ismétlődő kutatás esetén a darab közelebbi megjelölését (fasciculus-, év- és iktatószám) kell feltüntetni. A Commissio Studiorum iratai B 57. PBOTOCOLLA COMMISSIONIS STUDIORUM 1816-1831 3 kötet 1—3. 3 kötet Ez az állag az Erdélyi Udvari Kancellária tanügyi bizottságának vagy osztályának (Commissio Studiorum, K. siebenbürgische Hofkanzlei in Studienangelegenheiten) iktatókönyveit tartalmazza a jelzett időszakból. A szerv megalakulásának előzményei 1808-ig mennek vissza: a Studienhofkommission létrehozásáig. Az új hatóság 1808. június 25-én kezdte meg működését. L. erre nézve Ugarte cseh—osztrák főkancellár 1808. június 20-i jegyzékét az Erdélyi Udvari Kancelláriához (B 2. 1808 : 1564). A Studienhofkommission életre hívását 1808-ban még csak tudomásulvétel végett közölték a Kancelláriával; évek kellettek hozzá, hogy az erdélyi tanulmányi ügyek legfelső irányításának kérdése újból napirendre kerüljön, s I. Ferenc Handbilletben szólítsa fel az Erdélyi Udvari Kancelláriát: lépjen érintkezésbe Ugarte állam- és konferenciaminiszterrel, három hónapon belül terjessze fel az erdélyi tanulmányi ügyeknek a Studienhofkommission alá rendelését illető tárgyalás jegyzőkönyvét. A Kancellária 1814. március 4-én felségelőterjesztésben tárta álláspontját az uralkodó elé. A kérdés előtörténetének (a II. József-kori tanulmányi igazgatás) ismertetése után tért rá ellenvetéseire a Studienhofkommission hatáskörének ilyen kiterjesztésével szemben. Erdélyben — írta — az iskolák felügyelete, igazgatása, tanulmányi irányítása ismeretes módon az iskolák curatorainak és professzorainak feladata; ezek 7 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 97