Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 553. SZEBENI KATONAÁLLÍTÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 1854-1857 1/6 csomó 1. 1/6 csomó A jegyzőkönyvek az állításköteles sorozási számát, nevét, születési és lakhelyét, az utóbbit magában foglaló körzet nevét és a házszámot, születési évét, foglalkozását, családi állapotát, vallását, magasságát, az állítási leletet (az alkalmasság vagy alkalmatlanság s az utóbbi oka jelzésével), végül a „megjegyzés" rovatban a váltság megfizetését, az állításköteles tartózkodási helyét stb. tartalmazzák. (Mellékletként csatlakoznak hozzájuk panaszok törvénytelen állítás miatt, születési anyakönyvi kivonatok stb.) Az állagban évrendben követik egymást az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásuk így darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét és az évszámot kell feltüntetni. • F 554. A SZILÁGYSOMLYAI KATASZTERI FELÜGYELŐSÉG DÜLŐKIMUTÁTÁSAI 1850-es évek 1 füzet (csomóban) 1. 1 füzet A kimutatás a (közigazgatási) körzet, a helység és a dűlő nevét s az egyes dűlőkben folytatott mezőgazdasági kultúra megjelölését tartalmazza. A füzet körzetenként, azon belül helységek ábécérendjében közli az adatokat. Segédeszköz nincs hozzá. Kutatás esetén a kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. • F 322. A TELEKI—NÁDASDY-PER IRATAI 1669—1736 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag a Teleki család és Thököly Mária, majd a Nádasdyak között özv Rhédei Ferencné Bethlen Druzsiánna hagyatéka ügyében folyt per iratait foglalja magában. A hagyatéki ügy kiindulópontja az erdélyi országgyűlés egy 1669. évi határozata volt Huszt várának országos őrséggel való megszállatásáról. A nagy fontosságú végvár Rhédei Ferenc özvegyének, Bethlen Druzsiánnának birtokában volt. Az országgyűlés biztosokat küldött ki a vár átvételére; ezeknek egyike volt Teleki Mihály is. A biztosok 1669 decemberében szálltak ki. 1670 januárjában Betlen Druzsiánna meghalt; gyermek nem maradt utána. A perre Teleki Mihálynak közvetlenül Rhédeiné halála utáni cselekedetei adtak indokot; úgy hírlett, hogy a biztos az örökség egy részére rátette a kezét. Per azonban csak jó két évtizeddel később, 1693-ban lett a dologból; ezt az egyik örökös, Thököly Mária indította meg a Telekiek ellen. Az sokáig húzódott. A Gubernium 1736-ban tárgyalta az ügyet. Az iratok egy részét a Teleki Mihály eljárása dolgában tartott vizsgálatok jegyzőkönyvei teszik; emellett köztük találjuk a fejedelmi tanács igazolását 1670-ből Teleki biztosi működéséről, azoknak a jószágoknak jegyzékét, amelyek az örökség felosztásakor a fiscusra szálltak s egyéb