Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
ösztöndíjasok száma és évi dotációjuk); 8. termőterület, állatállomány kimutatása; 9. kórházak, lelenc- és árvaházak, szegényházak kimutatása; 10. főiskolák, gimnáziumok kimutatása; 11. városi ós községi bevételek, kiadások, kinnlevőségek és más aktív vagyon kimutatásai. Az abszolutizmuskori anyag egyik része az 1850-es évek első feléről való. Az alábbiakból áll: 1. népességi statisztika (1850; országos összegezés és kerületi, körzeti és alkörzeti táblázatok; adatközlésük a helységek, házak, lakások számára, a belföldi népesség nemek, nemzetiség, felekezet, családi állapot szerinti megoszlása, a 17—26 éves férfiak, a távollevők, az idegenek —• Erdély más területéről stb. valók, a Birodalom területéről, ill. külföldről Erdélybe költözöttek — s az össznépesség nemek szerinti számára vonatkoztak. A táblázatok közlik az igásállatok — ló, szarvasmarha — számadatait is). 2. Népmozgalmi statisztikák: a) házasságkötések (két típusban; az első csak a görög egyesültek adatait közli; az előző évi házasságkötések számát, a házasulandók családi állapotát, a férj, ill. a feleség korát, a házasságkötések számának az előző évvel szembeni növekedését vagy csökkenését. A második táblázattípus előbb hónapok, majd körzetek és felekezetek szerint közli a házasságra lépő férfiak korát — korcsoportok szerint jelezve: mily korú nőkkel léptek házasságra —, családi állapotukat, a vegyes házasságok számát s a felbomlott házasságok adatait); b) születések (ugyancsak két típusban; az első itt is csak a görög egyesültekre vonatkozik. Ez az előző évi születésszám jelzése után a törvényes és törvénytelen gyermekek számát mutatja ki nemek szerint, a növekedést vagy fogyást, a halvaszületések számát ugyancsak törvényesekre s törvénytelenekre, azon belül nemekre osztva). A másik típus előbb hónapok szerint, majd körzetek s felekezetek szerint közli előbb a törvényes gyermekek adatait nemek szerint, külön jelezve az ikrek, hármas, ill. többes ikrek számát, majd ugyanígy a törvénytelenekét;^ halálozás (a már jelzett két típusban. Az első az előző év halálozási száma után a tárgyalt évre nézve nemek, kor, a halálozás oka — természetes, ill. erőszakos halál, alkategóriákban — szerint csoportosítja az adatokat, majd a halálozások összes számát egybeveti az előző évivel. A második főtípusnál egy tabella a szokásos megoszláson belül csak korcsoportok szerint közli az adatokat, egy további a gyermekhalandóság kimutatására szolgál — korcsoportok, azon belül a törvényes és törvénytelen gyermekek száma, nemek szerint —), végül egy harmadik a halálozás oka szerint csoportosítja adatait. Ezekhez a tabellatípusokhoz csatlakozik két további táblázat; az első a legfiatalabb, ill. legidősebb vőlegény és mennyasszony korát közli (körzetenként), a másik az öngyilkosságok közelebbi adatait (helység, nem, kor, időpont, valószínű ok). 3. Papsá.g kimutatása (körzetenként; felekezetek szerint, azon belül rangkategóriánként) Az abszolutizmuskori anyag második része 1865 táji; ez g. e. esperességek kimutatásaiból áll az egyházközségeknél található anyakönyvekről (külön-külön közölve a régi és új típusú, ezeken belül a keresztelési, házassági és halálozási anyakönyveknél azt, hogy ezek mettől-meddig állnak rendelkezésre, s csatolva hozzá az egyes községekben használatos anyakönyvtípusok mintáit). Az abszolutizmuskori anyag harmadik része az új adórendszer bevezetését szolgáló felmérés: iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak több-kevesebb részletességű kimutatásai s az ezekhez kapcsolódó jegyzőkönyvek s más iratok. Az állagon belüli rend az alábbi: 1. csomó: a) 1843—1845. évi tabellák; b) 1850—1854. évi tabellák (az 1850-i népességi statisztikák kivételével). 2. csomó:
