Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
Az iratok egysége az ügyirat. Ez érkezett iratból, mellékleteiből és az elintézés fogalmazványából áll. Gyakran csak az utóbbit találjuk a fondban. Az iratok egy éven belül iktatószámaik rendjében követik egymást; az egyes évek iratainak sorrendje az évrendhez igazodik. Segédkönyv nem készült a fondhoz. Kutatása darabról darabra való átnézéssel történhet. A kutató a kérőlapon a fond nevét tüntesse fel (ismétlődő kutatásnál az irat év- és iktatószámát is). F 279. K. k. Besitzregulirungs-Commission für den Bezirk des ehemaligen Ersten Románén Grenz-Regiments 1864 1 csomó 1. 1 csomó Ez a fond az 1. román határőrezred feloszlatása után a határőrvidék területének birtokviszonyai rendezésére kiküldött bizottság iratait foglalja magában. Az iratok legnagyobb része az ún. revindikált havasok tulajdonjogának ügyeit foglalja magában. A fond ügyiratanyag; egysége az egyes ügyirat. Ez a bizottsághoz érkezett iratból és mellékleteiből, továbbá az előadóívből áll. Ez utóbbi az exhibitum rövid tárgyi kivonata mellett az elintézés fogalmazványát tartalmazza. Az egyes ügyiratokat iktatószámaik rendjében helyezték el a fondban. Segédkönyv nem készült az iratokhoz. Kutatásuk így végigforgatásukkal történhet. A kutató a kérőlapon a fond nevét, ismétlődő kutatásnál pedig az iktatószámot is tüntesse fel. F 280. Commissiones Nauticae 1792-1819 1 csomó 1. 1 csomó Ez a fond három, a marosi sóhajósok ügyében kiküldött bizottság iratait foglalja magában. Az erdélyi sóbányák termékeinek egy részét kivitték az országból. Ez a szállítás jórészt vizén folyt le, a Maroson. A szállítással a Maros menti helységek hosszú sorának lakosai foglalkoztak (egy-egy faluból vagy városból többkevesebb ember). A sóhajósok kiváltságokkal rendelkeztek; ezek állandó torzsalkodásra szolgáltattak alkalmat köztük (és a kincstári szervek közt, amelyek hatósága alá tartoztak), másrészt a törvényhatóságok közt. A hajósok helyzetét az 1748-i conventio szabályozta ugyan, de az összetűzések ezzel nem szűntek meg. Ezért volt szükség időről időre újabb és újabb bizottságok kiküldésére. Az első ilyen bizottság, amelynek iratanyaga itt maradt meg, 1792—1793-ban működött a part menti törvényhatóságokban. Tagjai kincstári tisztek és a törvényhatóságok képviselői voltak. Ez a bizottság a sóhajózással kapcsolatos panaszokkal foglalkozott, és elkészítette a hajósok összeírását. 1802-ből újabb vegyes bizottság működésének iratai maradtak meg. Ez a bizottság az előbbihez hasonló összer