Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
Kitért a szabályozás a Baudirection mellett működő technikai számvevőségre is (ez az abszolutizmus kora kezdetétől fennállt, s az építkezések körüli számvételi ügyekkel foglalkozott). Leszögezte: az osztály nincs alárendelve az igazgatóságnak, hanem mellérendeltségi viszonyban áll vele. Az osztály vezetője közvetlenül a helytartó alá tartozott. 0 tett javaslatot a helytartóhoz az osztály tisztviselőit illetően. A Baudirection vezetőjéhez hasonlóan negyedévi kimutatásokkal tartozott a kereskedelmi minisztériumnak a személyi változásokról. Az 1853. február 9-i rendelkezéseknek mintegy kiegészítése volt a Statthalterei in Siebenbürgén elnökségének 1854. augusztus 28-i rendelete: a kerületi építési hivatalok utasítása; ez több vonatkozásban foglalkozott az igazgatóság hatáskörével is. A kerületi építési hivatalok a kerületben folyó birodalmi építkezéseket illetően közvetlenül a Baudirection alá tartoztak (rendeleteit azonban a kerületi elnök láttamozásával kapták, s azzal is tett felterjesztéseket az igazgatósághoz). Havi jelentésekkel tartoztak neki ezekről az építkezésekről. A birodalmi kincstár terhére történő magasépítkezéseknél tőle kaptak utasításokat, engedélyt az építkezéshez. Ha nagyobb építkezés vezetésére külön építési tisztviselőt kellett kinevezni, ez a Baudirection feladata volt (a kinevezéshez a helytartónak hozzá kellett járulnia). Kisebb építkezések kivitelezésénél a Baudirectiontól kértek közelebbi utasítást. Az engedélyezett építési terven később engedély nélkül nem volt szabad változtatni (csak ha a késedelem veszélyt jelentett volna; ez esetben utólag jelentést kellett tenni az ügyben a Baudirectionnak). A kerületi elnöknek joga volt a kerületi építési hivatal terveit stb. az igazgatóság elé terjeszteni (ha ti. ezeket nem küldték fel amúgy is oda). A kerületi építési hivatal a kerületi elnöknek vagy a Baudirectionnak kellett hogy felterjessze betekintésre ügyviteli jegyzőkönyvét és az építkezésekről vezetett előjegyzési könyvét. Évenként költségvetést nyújtott be az igazgatósághoz a kerület országutainak karbantartását és javíttatását illetően. Szükség esetén ideiglenes személyzetkiegészítést kérhetett tőle. Ami mármost az igazgatóság által irányított vagy ellenőrzött középítkezéseket illeti, ezek négy fő csoportra oszthatók. Az első csoport a magasépítkezéseké (közigazgatási szervek székház- stb. építkezései, templom- és iskolaépítkezések, a határőrizet számára szükséges építkezések és a veszteglőintézetek építkezései, kincstári építkezések); nagyobb csoport az út- és hídépítési ügyeké; a harmadik csoportba a vízépítkezési ügyek sorolandók (folyószabályozás, -kotrás, mocsárlecsapolás, árvízvédelem); az utolsóba a tűzbiztonsági ügyek. A hatóság 1868-ban szüntette be munkáját. F 274. ÁLTALÁNOS IRATOK ÉS A SZÁMVEVŐSÉG IRATAI 1850-1868 443 csomó, 73 kötet 1— 70., 70/a., 71—154., 154/a., 155—208., 208/a., 209—218., 218/a., 219—242., 242/a., 243—253., 253/a., 254—305., 305/a., 306—414. Ügyiratok 1850—1868 421 csomó