Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

(a) a Királyföldön kívüli területek városainak, mezővárosainak, kiváltságos helyeinek és községeinek szabályozása, városi tisztségek szabályozása és betöltése, a tisztek személyzeti és illetményügyei, falusi elöljárók, jegyzők tételének módja, közvagyon haszonbérbe adása, városi és községi jövedelmek becslése és hováfordítása, szám vétel róluk, a városi és községi pénztárak ügyei, városi és községi tisztek, elöljárók személye, pénzkezelése vagy a terhek kirovása miatti panaszok, helységek magasabb rangra emelése, oly középületek, malmok stb. felépítése, amelyeknek építési költségei a helységek pénztárából volnának fizetendők; b) ugyanez a királyföldi törvényhatósági tisztválasztási, városi és községi ügyeket illetően). Kemény Domokos referátumába egyrészt az ipar- és kereskedelem-, közmunka- és közlekedésügy tartozott (a céhek, iparengedélyek, az ipar fellendítésére irányuló intézkedések, iparegyletek, -iskolák ügyei, gyárügyek, a vas- és selyemtermelés ügyei, heti és országos vásárok engedélyezése és más vásárügyek, a brassói és szebeni görög kereskedőtársaság, más kereskedőtestületek, a házaló kereskedelem ügyei, ártabellák felterjesztésének ügye, a vaskereskedés, általában a bányatermékekkel való kereskedés ügye, harmincadés vámügyek, az ipar- és kereskedelmi kamarák ügyei, ipart és kereskedelmet előmozdító kiváltságok engedélyezése, a bel- és külkereskedelem növelését célzó intézkedések, a biztosításügy, utak, vasutak, hajózási, tutajozási, vízszabályozási ügyek, hidak, révek, út- és hídvámok ügyei, középítkezési ügyek), másrészt a reformátusok és evangélikusok vallás- és oktatásügyei (kb. mint a római katolikusoké; az alapítványi ügyek itt hiányzanak, viszont szerepelnek a református, ill. evangélikus püspöki tiszt betöltésének ügyei, az egyházi gyűlések, egyházi törvénykezés ügyei, a külföldi akadémiákra való menetelé, a házassági engedélyügyek). Nagy Elek referátuma szintén két eltérő ügycsoportból tevődik össze: hozzá tartozik a szorosabban vett közigazgatási és közjogi ügyek egy része (országgyűlési ügyek általában, országgyűlési jegyző- és irománykönyvek, törvénycikkek kinyomtatása, országos és adománylevéllel ellátni szokásos hivatalok betöltése s e tisztségviselők nyugalmazása, bányatörvényszéki bírói, káptalani és konventi requisitori tisztségek betöltése, nemességi, főrang-, kitüntetési, névváltoztatási ügyek, a Főkormányszék, királyi tábla levéltárainak, a hiteleshelyek országos levéltárainak ügyei, a közhitelű személyek által vezetett vallománykönyvek ügyei, káptalani és konventi kiadványok fassiókról, közhitelű bizonyítvány ügyek, országhatár ügyek, törvényhatóságok közjogi felterjesztései, a Főkormányszék által közigazgatási tárgyakban kibocsátott biztosságok munkálatai, zsidóügy, telepítésügy, a lakhatási jog, ki- és bevándorlás, honosítás, áttelepültek hagyatéki ügyei, népességösszeírás, országos pénzalapokból vagy gyűjtésből létesítendő közintézetek felállítása, közintézmények személyzeti létszámügyei, az országos tiszti címtár szerkesztése, konzulátusok szervezésének ügye, külországokkal való szerződésekkel kapcsolatos teendők; a magyar és székely törvényhatóságok közgyűléseinek ügyei, e törvényhatóságok statútumai, a volt román határőrvidékek törvényhatósági igazgatásának megszervezése, törvényhatósági határvitaügyek, a törvényhatóságok tisztújítása, tisztjeik és szolgáik személyzeti és illetmény ügyei, az ellenük tett panaszok kivizsgálása; a törvényhatóságok közigazgatási költségeinek, levéltárainak, közhitelű pecsétéinek ügyei, az országház, a királyi tábla épülete, a törvényhatóságok székházügyei s ezek költségei, számvétel ezekről, a revindikált havasok ügye, a magyar testőrség ügyei, a kolozsvári Magyar Nemzeti Színház pénzalapjának s fenntar-