Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

van: a helyi ellenőrző állomásoknak (Revisions Station) kimutatást kellett vezetniök az áthajtott állatok tulajdonosának nevéről és lakhelyéről, arról a helyről, ahonnan az állatokat hajtották, arról, hogy el voltak-e látva egészségügyi passzussal, az állatok számáról, fajáról és neméről, áthajtásuk időpontjáról, a revízió eredményéről és az esetleg még a felsőbb hatóságok tudomására hozandó adatokról, s ezeket nyolcnaponként kellett a vidéki hivatalhoz terjeszteniök. Az azután összefoglalva továbbította az adatokat a kormányzósághoz.

82 Végül itt kell megemlékeznünk a statisztikai adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezésekről. Az első (a kormányzóság 1851. augusztus 9-i rendelete) a gyűjtés tárgyairól adott általános tájékoztatást a vidéki hivataloknak. A felvétel a következőkre kellett hogy kiterjedjen: 1. „Die Grundkráfte des Landes und dessen Bewohner"; ezen a területnek helységenkénti, ill. nagyobb közigazgatási egységenkénti megoszlása volt értendő; 2. a népesség; ennek megállapítására az 1850-i összeírás kellett hogy segítséget nyújtson; 3. népmozgalmi adatok (ezek gyűjtésére nézve a rendelet úgy nyilatkozott, hogy későbbi utasítás fogja szabályozni), 4. terméses árjelentések, 5. az állatállomány adatai (ezt az 1850-i összeírás összegezései tüntették fel), 6. az egyházi, iskolai, takarékpénztári, jótékonysági intézmény-, kereskedelem- és iparstatisztika adatai. Ez a rendelet még csak az adatok gyűjtésére utasította a közigazgatás alsóbb szerveit. Az 1851. december 25-i kormányzósági rendelkezés már konkrét utasítást tartalmazott. A vidéki hivataloknak (alárendelt szervek gyűjtése alapján) a következő táblázatokat kellett felterjeszteniük hozzá: 1. terület, helységek, házak, népesség. A következő adatoknak kellett szerepelniük: a körzet megnevezése, terület, helységek (külön a városok, mezővárosok és falvak), házak, családok, a népesség nemek szerint és együttvéve, az egy négyzetmérföldre eső lélekszám. 2. Termőterület, mezőgazdasági termékek, állatállomány. A közlendő adatok: a körzet neve, a szántóterületek, szőlők, rétek és kertek, legelők és erdők területe külön-külön és együttvéve, az évi termékmeny nyiség termékfajták szerint (ide tartoznak a már feldolgozásból nyert termékek — olaj, tejtermékek — és a gyapjú, továbbá a fa is), a termékek összértéke, a földadó mennyisége, a számosállatok száma fajták szerint. 3. Gyárak és egyéb ipari üzemek, kereskedések. Ezeknek adatait körzetek és termékfajták (ill. a kereskedelemnél az üzlet vagy vállalat fajtája) szerint kellett közölni. 4. Országos és hetivásárok, közlekedési berendezések. Itt az országos vásárok számát (külön az állat- és kirakodóvásárokét, s külön összegüket), a hetivásárokét, az ország- és egyéb utak hosszát, a hidak és révek, vámok, postaintézmények, magángyorskocsik, fuvarosok és vendégfogadók számát kellett közölni. 5. Az egyházak és oktatási intézmények adatai: egyházközségek, világi papság és segédpapság, kolostorok, szerzetesek és apácák száma; iskolák és tanulóik száma (iskolafajtánként). 6. Egészségügyi és jótékonysági intézmények: kórházak, katonai ispotályok, elmegyógyintézetek, szülőotthonok, lelencházak, menházak, szegényügyi intézmények adatai (mindegyiknél részletesen). 7. Életmentéseket, elejtett ragadozó állatokat és elemi csapásokat illető adatok. 8. Állami és községi alkalmazásban levő személyek száma (igazgatási ágak és azon belül az alkalmaztatás minősége szerint).

83 A katonai és polgári kormányzóság ideiglenes kormányszerv volt Erdélyben. Átmenetül szolgált állandónak szánt, bár nála csak kb. két évvel hosszabb életű utódához, a helytartósághoz. A helytartóság megszervezése egészen 1849-ig előrevetette árnyékát; már az ismertetett 1849. június 26-i „alapvonalak" is ezt