Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Az iratok számrendben követik egymást az állagban. Segédeszköz nem készült hozzájuk; kutatásuk így darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét (s ismétlődő kutatásnál az irat pontos jelzetét) kell feltüntetni. F 460. TIZEDSZÁMADÁSKÖNYVEK 1821-1850 64 csomó 1—64. 64 csomó Ez az állag az érdemi tizedszámadás-anyagot tartalmazza a jelzett korszakból: az egyes tizedigazgatási egységek számadáskönyveit. A tizedigazgatás egyes kerületeit (minthogy a magyar törvényhatóságokban, a Szilágyságot kivéve, a fiscus általában csak tizedbérlet-jövedelmeket húzott, a Székelyföldön pedig a tized ismeretlen volt) zömmel a szász törvényhatóságok tették ki. Az egyes kerületek az alábbi időszakból rendelkeznek anyaggal: besztercei kerület: 1824—1848; brassói kerület: 1821—1844; fogarasi kerület: 1821— 1846; medgyesi kerület: 1822—1849; segesvári kerület: 1824:—1849; szászsebesi kerület: 1821—1849; szebeni kerület: 1822—1849; szilágysági kerület: 1824— 1850. Az anyag a már ismertetett Rubricalis Liber Rationumokból és ezek mellékleteiből áll. A mellékleteknek négy fő típusa van. Az első kettő pénztári napló (a termékbevételekről — Diarium Naturalium —, ill. a készpénz jövedelemről — Diarium Pecuniale —); ez évnegyedenként tartalmazza adatait. A harmadik fajta melléklet a tizedpauschale-kimutatás (ez helységenként tünteti fel a tizedváltság-összeget, feltüntetve a tized termékben vett mennyiségét, az ennek megfelelő váltságösszeget s az ebből törlesztetteket). Végül a számadáskönyvekhez csatolták a felvett termékmennyiséget feltüntető bizonylatokat is (ezek szintén egy-egy helységre vonatkoztak). Az állag tizedkerületek szerint tagolódik. (Az egyes kerületeken belül körzetenként vagy alkörzetenként is vezethettek számadáskönyveket.) A kerületek anyagában évrendben helyezkedik el az anyag (a számadáskönyvekhez csatolták a mellékleteket). Segédkönyve nincs az állagnak; így kutatása darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a tizedkerület (és a körzet, alkörzet vagy helység) nevét és az évszámot kell feltüntetni. F 461. TIZEDBÉRLETJEGYZÉKEK 1582-1785 1/2 csomó 1. 1/2 csomó A jegyzékek két vonatkozásban is eltérő típusokba tartoznak. Egyrészt a bennük foglalt terület is különböző: egyes jegyzékek egész Erdélyt felölelik, mások csak egy-egy törvényhatóságot. Változó típusú amellett adatközlésük is; a legegyszerűbb típusnál csak a törvényhatóság, a helység neve s a bérösszeg szerepel, más esetekben az egyes helységeknél már birtokosonként közlik a bérösszeg mértékét, több jegyzék pedig ezen felül (eltérő változatokban) közli a helységben található antiqua sessiók, appertinentiás telkek számát, a régi tizedbérletlajstrom