Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

ill. hiányösszeg megállapítása ellen láthatólag fellebbezésnek volt helye a fejedelemhez vagy fejedelemasszonyhoz, mert a jegyzőkönyv számos ízben jelzi az összeg egy részének vagy egészének elengedését. A praefecturalis sedria működésének méreteit illetően aránytalanul kisebb részét foglalták le bíráskodási teendői. A szerv mint bíróság elsősorban fiscalis perekkel foglalkozott, tehát a fiscus által érdekei megsértése miatt indítottakkal. Ezek részben a fejedelmi pénzverési, nemesfém- és higanymonopóliummal kapcsolatos ügyek (hamispénzverés, aranyos higanycsempészet miatti keresetek), részben fejedelmi birtokokon jobbágyok stb. által elkövetett excessusok ügyei (erdőpusztítás stb,). Találkozunk emellett a kötetben városlakó nemesek által kereskedő ellen indított adóssági perekkel (ezek bizonnyal azért tartoztak e bíróságok elé, mert az illető kereskedő egy különleges jogi helyzetű rétegbe tartozott), kincstári bérlő rágalmazási perével alkalmazottja ellen, kereskedő perével a fejedelmasszony jobbágyai ellen — általában véve tehát olyan ügyekkel, amelyekben a fejedelem vagy különleges jogállású rétegbe tartozó tartozó személyek jogai voltak érintve. A praefecturalis sedria mint bíróság fellebbezési fórum is volt (a fejedelmi számtartók úriszékétől ide nyílt a fellebbezés útja). A praefectus (a fejedelmi tanács, ill. a fejedelem utasítására) inquisitiót is végezhetett az országgyűlés, ill. a fejedelem elé vitt pörben. A sedria tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvek általában időrendben követik egymást. Ezt az időrendet azonban helyenként megtörik utólagos, későbbi időpontokra vonatkozó bejegyzések. A jegyzőkönyvkötetbe iktattak a benne szereplő ügyekkel kapcsolatos egyéb iratokat is. A kötetet az 1660 és 1674 közti kincstári tisztek igazgatási ágak s azon belül szolgálati helyük szerinti lajstroma vezeti be annak feltüntetésével, hogy az illető tisztek számadásai 1674-ben rendezve vannak-e. A továbbiakban is nemegyszer iktatták bele Bornemissza Anna rendeleteit a tisztek számadásra felhívásáról (a behívottak jegyzékével), a praefectus elszámolásait, a fejedelemasszonyhoz benyújtott s általa döntéssel ellátott supplicatiókat stb. A peres ügyekben (ezeknél általában az összes perbeli szóváltások a kötetbe kerültek, s ha valamelyik peres felet ügyvéd képviselte, a procuratoria constitutio jelzése is) a perhez csatolhatták a benne lefolytatott inquisitio relatoriáját, adósságperbe fogott kereskedő áruinak, házi berendezésének becsüjét. A kötethez segédeszköz nem áll rendelkezésre. Kutatása így átforgatással történhet. A kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. F 440. FEJEDELMI KORI SZÁMADÁSOK ÉS EGYÉB GAZDASÁGI IRATOK 1645-1689 1/2 csomó 1. 1/2 csomó Ez az állag a fejedelmi korból származó számadási és egyéb gazdasági iratok gyűjteménye. Az iratok két típusba sorozhatok. Első helyen a tulajdonképpeni számadási iratokat említsük. Ide sorolhatók a fejedelmi jövedelmek egy számadásának töredéke (ez termékek, azon belül uradalmak, ill. helységek szerinti részletezésben közli adatait; a borra, állatokra, bőrökre terjed ki), az alsókománai fejedelmi uradalom több részletes számadása (jövedelmi források szerint), jegyzékek arról,