Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
ben várandó-e felsőbb rendelkezés, illetve jelentés, s végül az esetleges kapcsolatos szám feltüntetésére szolgáló rovat. Az anyag harmadik részét a kincstári számvevőség néhány 1849-i (a magyar kormányzat idejéből származó) ügyirata teszi. Ezekhez egyszerű jegyzék szolgál segédeszközül. Az iratok kutatása részben a segédeszközök alapján, részben az iratok darabonkénti átnézésével történhet. A kérőlapon az állag neve mellett a szükséges rész (pl. számvevőségi iratok) megjelölésének kell szerepelnie, amellett lehetőleg az irat számának is. F 497. HARMINCADBTVATALOK KIMUTATÁSAI A KÜLFÖLDRŐL BEHAJTOTT ÁLLATOKRÓL 1811 1/2 csomó 1. y 2 csomó Ez az állag harmincadhivatalok kimutatásait tartalmazza a Havasalföldről és Moldvából behajtott állatokról. Ezek általában egyheti időszakról készültek; fajtánként tüntetik fel a behajtott állatok számát (néha közölve a behajtó nevét is; egyes esetekben a héten belül napi részletezést is adnak). Az állagban hónapok rendjében követik egymást az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásnál a kérőlapon az állag és harmincadhivatal nevét és az időközt kell feltüntetni. F 498. KÜLKERESKEDELMI KIMUTATÁSOK 1772-1775 1/2 csomó 1. 1/2 csomó Két típusú külkereskedelmi kimutatással találkozunk itt; az első típus Erdély behozatalát és kivitelét összegezi, árufajták szerint. A tabelláris kimutatás első rovatában az árufajtákat közli (betűsorosan), majd az ezekből a) Ausztriából, Stájerországból, Karinthiából és Krajnából, b) az osztrák tengerpartról, c) Magyarországról és Máramarosból, d) Cseh-Morvaországból és Cseh-Sziléziából, e) a Bánátból,/,) a Török Birodalomból, g) más országokból Erdélybe behozott, ill. onnan ezekbe kivitt áruk értékét, s végül a Habsburg-birodalomból, ill. külföldről Erdélybe irányuló behozatal, ill. a kivitel összegét. A második típus az Erdélyen átmenő transito-kereskedelem adatait tartalmazza; az előbbitől annyiban tér el, hogy előbb külön tünteti fel (az előbbi csoportosításban) a Birodalom egyes részeiből s külföldről Erdélyen át a Török Birodalomba irányuló kivitelt, majd szintén külön a Török Birodalomból 1. az örökös tartományokba, 2. Magyarországra, Máramarosba és a Bánátba, 3. külföldre Erdélyen át irányuló exportot. Az állagban évrendben követik egymást az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásnál az állag nevét, az évszámot és a tabellatípust kell a kérőlapon feltüntetni. 34* 531