Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
amely korábban a kincstári joghatóság alatt álló különleges jogállású testületek stb. (görög kereskedőtársaságok, kincstári joghatóságok alatt álló örmény kereskedők, alvinci bulgárok és anabaptisták, fiscalis cigányok) ügyeinek iratait fogadta magába. Ez az iratanyag került most az Acta Nr. 40.-be. Az Acta Nr. 41—43. iratanyaga jelentéktelen terjedelmű lehetett, s elpusztult; így nem is foglalkozunk vele. Végül az Acta Nr. 44. a Cameratica Commissiónak azokat az iratait tartalmazta, amelyeket nem soroltak be a már ismertetett külön állagba, de mégis el akartak választani az Acta Generalia anyagától. Ezt az iratanyagot az 1890-es években folyt nagyarányú selejtezés eléggé megkímélte. Csak a harmincadkihágási és sócsempészeti iratokat selejtezték ki, mint arról Csatth Ádám bejegyzései tanúskodnak; s (az anyag bizonyos hiányai alapján ítélve) másutt is történhetett kisebb-nagyobb „rostálás". Annál súlyosabban érintette az állagot a későbbi, elsősorban az 1944—1945-i hadműveletek során történt pusztulás. Ez különösen a 21—26. sorozatra s a 34,-nél magasabb számú iratsorozatokra hatott ki. A 21—26. sorozatból semmi sem maradt. Az oly értékes 35. sorozat megsemmisült (egyetlen iratdarab maradt meg belőle), a 36—40. számúaknak csak a töredéke található a levéltárban; az Acta Nr. 41—43.ból semmi, a 44. sorozatból csak külön lajstrom és mutatókönyve. A rendezés során először az egész tárgyi csoportosítás végett különválasztott iratanyagot egységes időrendbe rakták. Egy-egy irat keltéül a thesaurariatusi ügyintézés napja szolgált. Az iratanyagot lajstromozták, havonként újra kezdődő sorszámozással látták el, s csak ezután került sor a csoportokba való szétosztásra. így az egyes sorozatok képe ebből a szempontból ma kb. a következő: Acta Nr. 1.: 1753. január: 2., 28., 141., 1753. február: 38., 42., 201., 1753. március: 85., 178., ... Acta Nr. 2.: 1753. január: 5., 26., 47., 71., 85., 99., 133., 152., 1753. február: 8., 17., 24., ... Acta Nr. 20.: 1753. január: 1., 3., 8., 12., 41., 50., ... 1753. február: 2., 4., 6., 15., 22., ... Az iratsorozatok egysége ma az egyes ügyirat. Ez a hatósághoz érkezett iratból és a tanács határozata alapján készült elintézésfogalmazványból áll. Az iratok sorozatonként, azon belül évek és hónapok szerint csoportosítottak, s az egyes hónapokon belül sorszámaik rendjében következnek. Segédkönyvül lajstrom (Hauptbuch) és mutató szolgál az iratokhoz. A lajstrom közös kötetekben foglalja magában az iratanyagot (az Acta Nr. 44.-et kivéve, amelyhez külön lajstrom és mutató készült). Bejegyzéseiben általában nem az exhibitumot tárgyalja első helyen (azt csak mintegy mellékletként említik), hanem az elintézés fogalmazványát (vagy azok valamelyikét). Meglehetős részletesen közli ennek tárgyát. Feltünteti végül az irat sorszámát, azokat a címszavakat, amelyek alatt az irat a mutatókönyvbe volt vezetendő, s végül annak az Acta-sorozatnak számát, amelybe került. A mutatókönyvek betűsorosak. Az egyes címszavaknál az irat tárgyának rövid kivonatát adják meg, továbbá a lajstromkönyv lapszámát. Segédeszközül szolgálnak végül az iratokhoz azok a jegyzékek, amelyek az egyes sorozatok (vagy az egyes csomók) élén állnak. Ezek rövid elenchusszerű feljegyzések. Egy-egy évben hónapok, azon belül sorszámok rendjében ismertetik az anyagot; az egyes évek rendje azonban általában esetleges. 33* 515