Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

hatóságok és városok időszaki jelentéstételre voltak kötelezve az alábbi termékek, ill. állatok piaci áráról: búza, kétszeres, közbúza, rozs, árpa, alakor, zab, kukorica, burgonya, széna, ökör, tehén, ökörbőr, tehénbőr, nyers faggyú, száraz faggyú, faggyúgyertya, marhahús, tűzifa. A másik fajta kimutatás az ún. Tabelláé Aedilium. Ez szintén időszakos kimutatás volt. Részben építőanyagok árát tüntette fel (kő, tégla, kupás cserép, oltatlan mész, homok, nád, gerenda, deszka, léc, hornyolatlan drányica, hornyolt zsindely, szeg), részben pedig az építőiparban fennálló béreket (kőműves, ács, napszámos, kétökrös szekér napi bére). A regestratura tulajdonképpeni iratanyagában is jelentős számmal találhatók statisztikai táblázatok vagy rendszeres jelentések (népesedési statisztika, takarmányár-, adókimutatások), vagy ezek kísérő iratai; az anyag többi része személyzeti ügyek iratai, a hatóság departamentumainak működési kimutatásai, irodaszer-ellátási és postaügyek, az irattár ügyeinek (iratselejtezési, -visszaszolgáltatási ügyek) iratai, ingóságátadási leltárak, hirdetmények stb. elosztását illető iratok. A piaci árkimutatásokat évek, azon belül korábban az országos főszámvevőségnél nyert iktatószámaik rendjében, majd havonként helyezték el. Az építőanyagok árkimutatásait és építőipari bérkimutatásokat évenként, azon belül havonként csoportosították. A regestratura iratai évrendben következnek. Az iratokhoz segédkönyvül csak az országos főszámvevőség általános segédkönyvei szolgálnak. A piaci árkimutatások vagy a Tabelláé Aedilium kutatása esetén a kérőlapon az állag nevét és azt az időszakot és helységet (vagy területet) kell feltüntetni, amelynek irataira szükség van. A többi iratokban a kutatás az általános segédkönyv alapján történhet. A kérőlapon az állag és sorozat nevét, az évet és az iktatószámot kell feltüntetni. F 181. KÖZPONTI SEGÉDKÖNYVEK 1833-1848 45 kötet 1—15. Iktatókönyvek 16—30. Mutatókönyvek 31. Iktató- és mutatókönyv 32—45. Videat-protocollumok 1833—1847 15 kötet 1833— 1847 15 kötet 1848 1 kötet 1834— 1847 14 kötet Az országos főszámvevőséghez érkezett iratokat az osztályhoz küldés előtt központilag iktatták. Központi mutatókönyvet is vezettek az iratokról. Az országos főszámvevőséghez érkezett guberniumi rendeletekről külön feljegyzési könyvet (Videat-protocollum) vezettek. A hatósághoz érkezett iratokról a központi iktatásnál a következő adatokat jegyezték fel: a küldő neve, az ún. idegen szám (az a szám, amelyet az irat a küldő hatóságnál nyert), az iratnak a hatósághoz érkezésének kelte, iktatószáma, tárgya, annak feltüntetése, hogy az ügyben kinek adtak választ, s ezt ki készítette el, az irat kiadásának és transmissiójának kelte. A mutatók betűsorosak. Egy-egy címszó alatt az irat tárgyának rövid kivonatát és az irat iktatószámát adják meg. Használat esetén a kérőlapon az egyes sorozatok nevét és azt az évet kell feltüntetni, amelyre a kutatónak szüksége van.