Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
tabellák fuvarozásának és kísértetésének bére; a Cassa Provinciálishoz tett befizetések — naturaliák értéke, készpénzben, összesen —; a kiadások összege) s a kettő egybevetését (pénztári felesleg, ill. supererogatum) közlik. Az ismertetett kimutatások mellett maradt az állagban néhány egyéb irat is (szöveges összeállítás restantiákról, kimutatás az Erdélyben állomásozó katonaságnak természetben tett szolgáltatásokról). Az iratok a kimutatások készítésének évei szerint csoportosítva követik egymást a csomóban. Segédeszköz nincs az állaghoz. Kutatása így átforgatással történhet. A kérőlapon az állag nevét és a szükséges évet kell feltüntetni. F 424. PERCEPTORI LIQUIDATIŐK IRATAI I. 18. század közepe —19. század 1/2 csomó 1. 1/2 csomó Ez az állag perceptori liquidatiók iratait tartalmazza. A perceptor liquidatiója azt az eljárást jelentette, amelynek során az elszámoláskor hátralékban maradt perceptoron vagy örökösein behajtották a hiányt. Ez az eljárás évtizedekig késhetett: a 18. század végén még 40—50 évvel korábbi hiányok liquidatiójának ügyében is folyt az eljárás. Az iratok jórészt tabelláris kimutatások; a táblázatok eltérő szempontok szerint készültek. A legbővebbek jelzik a szóban forgó törvényhatóság nevét, a liquidálandó összeget, a perceptor nevét, akinél a hiány fennmaradt, az exeeutióval megbízott személy nevét és az executio keltét, az eredményt s a Cassa Provinciálishoz ebből befolyt, ill. be nem folyt összegeket s végül, a megjegyzés rovatban, az előzőkbe be nem fért, de megemlítendő körülményeket; más kimutatások adatszolgáltatása szerényebb. Segédeszköz nincs az állaghoz. Kutatása darabonkénti átnézéssel történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét tüntesse fel. F 425. PERCEPTORI LIQUIDATIÓK IRATAI II. (1738-) 1800-1808 1/2 csomó 1. 1/2 csomó Ez az állag kimutatásokat tartalmaz törvényhatósági perceptorok liquidatiójáról. A kimutatásokban szereplő számos liquidatio három kategóriába osztható. Az első a régi liquidatióké; ebbe az 1738 és 1763 közti restantiák tartoznak. A második kategória kezdő éve 1764; záró éve a kimutatás készítésének éve szerint változik (az azt megelőző hatodik év képezi ezt a határt). A harmadikba a kimutatás készítését megelőző öt év restantiái tartoznak. A régi liquidatiók tabeUája az alábbi rovatokat tartalmazza: a törvényhatóság és kerület neve, a restans összeg, az ehhez a tabella készítésének félévében történt felderítés következtében hozzájáruló summa, a teljes bevételezendő összeg, az ebből folyó félévben törlesztett összeg (mely liquidatióból; a befizetés — több rovatban —; királyi relaxatio folytán törölve — több rovatban —; más kerületre vagy kategóriába való átvitel — több rovatban —; a törlesztések összege); a fennmaradó