Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

A katonasággal kapcsolatos ügyek közül elsősorban s majdnem kizárólag a sorozás kérdésével foglalkozott. Felsőbbségei utasítására a sorozás megkezdése előtt beutazta kerületét, hogy a helyszínen segítse a munka előkészítését. Hozzá érkeztek a törvényhatóságok jelentései a sorozandók útba indításáról a sorozóhelyekre; erről a biztos a sorozóbizottságokat tájékoztatta. A biztoshoz fordultak az érdekeltek az újoncozás alóli mentesítés kérésével; hozzá terjesztették fel a hadköteles-szökevény ügyében hozott ítéletet; felsőbbségei megküldték neki az újoncozást illető általános rendszabályokat (bizonyos külföldi egyetemeken tanuló erdélyi ifjak mentesítése a katonai szolgálat alól stb.), tájékoztatták sorozóbizottságok megszűnéséről s újak alakulásáról. A biztosság foglalkozott sorozási költségek számadási ügyeivel is. Az egyéb típusú ügyek közül emeljük ki még a beszállásolási és előfogatügyeket (kimutatások, elszámolások előfogatokról, összeállítás a beszállásolási és előfogatadási lehetőségekről stb.). Tájékoztatásul megküldték a főbiztosnak a katonaság menetelési útvonalainak; a csendőrség elhelyezésének összeállítását. Ezeken az ügyeken kívül személyzeti (minősítési táblázat felküldése, szabadságügyek stb), irodaszer-ellátási s más, a

; biztosság működésének külső feltételeivel kapcsolatos ügyek iratai is maradtak az állagban. A felsőbb kormányszervek általános vonatkozású közigazgatási rendeleteket is megküldték a biztosnak. Az állagba kerültek olyan iratok is, amelyek Sándor Istvánnak nem kerületi biztosi működéséből származtak (vizsgáló biztosság számvételi ügyben, kiküldése a sepsiszentgyörgyi tanács újjászervezésére stb.). A biztosság a visszaállított főbiztosság alá volt rendelve. Rendeleteket azonban nemcsak attól vett, hanem a visszaállított Főkormányszéktől s annak elnökségétől is. ; Az iratanyag ügyirat jellegű. Egysége, az egyes ügyirat* a biztossághoz érkezett iratból (és mellékleteiből) és az elintézésfogalmazványból (vagy-fogalmazványokból) áll. Az egy ügyben, de különböző időpontokban a hatósághoz érkezett iratokat nem kapcsolták egybe. Segédkönyv az 1863. és 1866. évi iratokhoz áll rendelkezésünkre; ez az irat iktatószámát, a hatósághoz érkezésének keltét, saját keltét és az ún. idegen számát, tárgyát, az elintézés keltét és módját közli (ti. azt, hogy kinek adott választ, küldött rendeleteket stb. a biztosság az ügyben). Az iktatókönyveket a csomóban, a megfelelő éveknél helyezték el. A kutatás az 1863. és 1866. évi iratokban az iktatókönyvek alapján történhet, az 1862. évi iratokban pedig darabonkénti átnézéssel. A kutató a kérőlapon a fond nevét tüntesse fel. F 571. A kolozsvári kerületi biztosság iratai 1862-1868 1 csomó 1. Ügyiratok 1862—1868 Iktatókönyvek 1862—1868 1 csomó A kolozsvári kerületi biztosságot 1861—1862-ben szervezték újjá (vezetőjét, Inczédi Lászlót már 1861. november 18-án kinevezték, de csak 1862 januárjában tette le a hivatali esküt s kezdte meg működését). A besztercei, brassói stb. kerületi biztosságokhoz hasonló szerv volt; a visszaállított főbiztosság alá volt rendelve (a visszaállított Főkormányszék azonban közvetlenül is küldött hozzá 26* 403