Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

felölelik (ezek azt tüntetik fel, hogy mely törvényhatóságokba mely ezredek kerültek, mely ezredekből van ott a törzs, s mely századok vannak ott az illető ezredekből). Segédeszköz nem készült az állaghoz. Kutatása darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét s az irat közelebbi megjelölését (törvényhatóság, év) kell feltüntetni. F 361. KIMUTATÁSOK KATONAI KVÁRTÉLYHÁZAKRÓL ÉS KVÁRTÉLYOKRÓL 1778-1779 1/2 csomó 1. 1/2 csomó Az állagba tartozó kimutatásokat törvényhatóságok készítették el és térj esz" tették fel aztán a főbiztossághoz. Az összeállítások leggyakrabban használatos típusa az a tabella, amely a járás és helység nevét, a helységben található kvártélyházaK számát, továbbá annak jelzését tartalmazza, hogy ezek régiek-e, vagy a regulamentum (bizonnyal az 1759-i) után épültek-e, épek-e vagy rongáltak (e két rovat mindegyikénél a szobák, konyhák, pincék, színek, istállók számát találjuk feltüntetve; az alrovatok két-két további részre oszlanak: ezekben jelzik, hogy kő- vagy faépületekről van-e szó), ki látja el a törvényhatóság részéről felügyeletüket, s mik az épület hibái. Számos más esetben inventariumot találunk a kvártélyházról: részletes leírást az egyes épületekről, helyiségekről. Másutt a katonaság elszállásolására alkalmas házakat s ezek belső felszerelését vették kimutatásba. Van olyan összeállítás is, amely részben leíró szövegben, részben számszerű adatokban tájékoztat a kvártélyról. Az iratok évrendben követik egymást az állagban. Segédeszköz nincs hozzájuk; kutatásuk így darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét és az évszámot kell feltüntetni. F 159. KATONAI KVÁRTÉLYHÁZAK KIMUTATÁSAI 1820-as-1830-as évek 4 kötet 1—4. 4 kötet Az állagba tartozó kötetek közül kettő teljesen azonos tartalmú; ezek törvényhatóságok és helységek szerinti tagolásban az egyes katonai kvártélyházakra, ill. telkekre vonatkozó rendeleteket s más hivatali levelezést tartalmazzák (azt csak ritkán jelzik, hogy a ház mily állapotban van. s ki lakja). A két további kötet egyike táblázatos összeállítás a kvártélyházak, ill. telkek 1832-i állapotáról (törvényhatóság, helység, a ház melyik pénztár költségén épült, használható-e, katonatiszt vagy más lakik-e benne, az üres telket ki használja, megjegyzések, a ház leírása megvan-e a Commissariatus Provinciális levéltárában stb.); a másik kötet előbb kimutatást tartalmaz az 1832-ben használható kvártélyházakról (törvényhatóság, helység, a ház kő- vagy faház-e, helyiségei — fajták szerint —), majd összeállítást arról, hogy a szebeni biztossági kerületben hol kellene kvártélyházaknak lenni (törvényhatóság, helység, melyik pénztár költségén épült a ház, helyi-