Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

Érkeztek kérvények, panaszok is a gyűléshez. Ezek benyújtói egyes parasztok vagy egész falvak (földek, legelők, erdők, erdei legelők elvételét, a robotnak a törvényes mértéket túlhaladó voltát tették szóvá; adózás, közmunka könnyítését, más esetekben ezek alól való ideiglenes mentesítést kértek; panaszt emeltek a vámok miatt; árvízvédelmi intézkedéseket kértek). Instantiákat, panaszokat nyújtottak be a megye vagy szék hatósága alá tartozó mezővárosok s a birtokos nemesek is. Az utóbbiak beadványainak egy része a mezei és erdei kihágások elkövetői stb. ellen történt. Más esetekben jobbágyaik illetéktelen vagy a törvényes mértéken túli állami terhei miatt emeltek panaszt. A gyűléshez fordultak polgári peres keresetekkel, személyek vesztegetőknek nyilvánítása kérésével is. Igen nagyszámú kérvényező nemessége igazolásáért folyamodott. Mások megyei stb. alkalmaztatásukat, kormányszervekhez való felvételük pártolását, szolgálatuk igazolását, jutalmazásban részesítésüket, a nemesi testőrséghez való felvételüket kérvényezték. A gyűlés elnöke a törvény értelmében a megye stb. vezető tisztviselője volt; akadályoztatása esetén a rangidős megyei tiszt. Igen gyakran előfordult azonban, hogy a törvényhatóságnak nem volt vezető tisztviselője. Ilyenkor a rangidős megyei tiszt elnökölt; a Gubernium azonban gyakran biztosokat küldött a gyűlésre; ez maga a gubernátor vagy a Gubernium elnöke is lehetett, de a Gubernium egy tanácsosa vagy valamelyik más törvényhatóság vezető tisztviselője is. Az 1819— 1820. években pedig az úrbéri rendezéssel kapcsolatos tárgyalásoknál a törvényhatóságba az úrbérrendezés ügyében kiküldött királyi biztos elnökölt (a gyűlésnek csak azon részén, amely az úrbérrendezéssel foglalkozott). A gyűlésen részvételi és szavazati joggal bírt minden, a törvényhatóság területén birtokos nemes. Bár a törvény szerint negyedévenként kellett tartani (nem számítva a rendkívüli közgyűléseket), a sorozat hiányossága ellenére is megállapítható, hogy sok törvényhatóság éveken át nem tartott közgyűlést. A napirend csak nagyjából felelt meg a törvény által előírottnak. Gyakran előfordult, hogy nem a kormányhatóságok rendeleteivel, hanem megyei tisztviselők jelentéseivel, panaszok tárgyalásával, sérelmi feliratok készítésével kezdték meg a munkát. A jegyzőkönyv egy példányát az előírt módon a Guberniumnak küldték fel. Jegyzőkönyvek a következő törvényhatóságoktól kerültek a állagba: Alsó-Fehér, Felső-Fehér, Torda, Küküllő, Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok, Hunyad, Közép-Szolnok, Kraszna, Zaránd megye, Fogarasvidék, Kővárvidék; Aranyosszók, Háromszék, Csikszék, Marosszék, Udvarhelyszék. Egy-egy tárgy általában kivonatosan került a jegyzőkönyvbe (a bal oldali hasábba az ügy kivonata, alatta a jobb oldaliba az ügyben hozott végzés). Teljes egészében a jegyzőkönyvbe vezették a nemességigazolásokat, az ünnepélyes alkalmakkor elmondott üdvözlőbeszédeket, a törvényhatóság által készített legfontosabb feliratokat. Egyes megyék stb. teljes egészükben bemásolták a jegyzőkönyvbe a gyűlés megnyitásakor elhangzott üdvözléseket, a Guberniumnak küldött felterjesztések szövegét is. A jegyzőkönyv egy példányát a Guberniumnak küldték fel. Ott ezt a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) ügyiratállagában helyezték el. Innen feltehetően a 19. század második felében kiemelték, és törvényhatóságonként sorozatokba egyesítették. E sorozatok általában időrendiek, a rendet azonban nem tartották meg pontosan. Helyenként az is előfordult, hogy több kötet ugyanabból az időszakból párhuzamosan tartalmaz jegyző-