Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

F 137. HELYNÉVMUTATÓ A SZÉKELY LUSTRA JEGYZÉKEKHEZ, A SZÉKELY OKLEVÉLTÁRHOZ ÉS A GYULAFEHÉRVÁRI KÁPTALAN ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁNAK EGY IRATÁHOZ • 1 kötet 1. 1 kötet Ez a kötet a címben jelzettekhez készült helynévmutató. Ábécérendben halad; egy-egy helynévnél közli, hogy a címben említett forráskiadvány, ill. állag melyik kötetének mely oldalán, ill. végül a Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára egy jelzeténél található iratokban hol található a helység említése. A székely lustrajegyzékekben való tájékozódásnál nyújthat segítséget. Kutatásnál a kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. F 138. HOMAGIALIA 1706-1839 30 csomó, 1 kötet 1—30. Iratok 30 csomó 31. Az erdélyi római katolikus klérus 1792-i hűségesküokmánya 1 kötet Ez a gyűjtemény azoknak a hűségesküknek okmányait tartalmazza, amelyeket a nemesség, a városi polgárság bizonyos része, a szabad parasztság (székelyek és szászok) falvainak elöljárói (helyenként a jobbágyfalvaké is) és az egyházi személyek a királyok trónra lépése alkalmából tettek le. (Külön helyet foglalnak el sorukban az 1706. évi hűségeskük.) A gyűjtemény zömét azoknak a hűségesküknek okmányai teszik, amelyeket 1741-ben, Mária Terézia uralkodása kezdetén, 1781-ben, II. József uralkodása elején, 1791-ben, II. Lipót trónra lépte után, 1792-ben, I. Ferenc, majd 1838—1839-ben, V. Ferdinánd uralkodása kezdetével tettek le az erdélyiek. Ezekből az időpontokból általában a következők esküokmányai maradtak fenn: az országos kormányhivatalok tisztviselőié (nem értve ide a kincstári szervekét s magának a Guberniumnak tanácsosait és titkárait), a nemességé, a városi polgárok egy részéé (egyes városokban a polgárság egészének neve és pecsétje az okmányra került, másutt a város lakóinak egy részét már csak számszerűen összegezve tüntették fel, azzal a megjegyzéssel, hogy tőlük is kivették a hűségesküt; másutt csak a vezető tisztviselő, a tanács és az esküdt polgárok írták alá az okmányt; néhol még az esküdt polgárok sem); a szabad parasztok falvainak elöljáróié (néhol azonban a jobbágyfalvaké is); az egyházi személyeké (le egészen a falusi papságig); két esetben az országgyűlésen egybegyűlt rendeké is. 1706 tavaszán a császáriak nemcsak a nemességet eskették fel I. Józsefre, hanem a jobbágyfalvak elöljáróit is. Az esküokmányok közé került egy olyan irat is, amely azt tünteti fel, hogy 1706 októberében Hunyad megyében kik tettek esküt II. Rákóczi Ferencre. A kötetek kötése és a bennük található pecsétanyag művészettörténeti jelentőségű. Az esküokmányokat évek szerint csoportosították. Az egy-egy évben letett eskük iratain belül külön-külön csoportokba foglalták össze a megyék, székely