Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
a) A KÖZPONTI BIZOTTMÁNY ÜLÉSJEGYZÖKÖNYVEI 1842. március 23-1843. január 31., 1845 május 30-július 25. 119. 1/6 csomó A központi bizottmány az egyes osztályok által kidolgozott operatumokat, törvényjavaslatokat vizsgálta meg 1842—1843-i ülésszakán: a magyar és székely törvényhatósági tisztek választásának ügyét, a magyar és székely perfolyamat, az országgyűlés alatti perfolyamat, a törvényhatósági ítélőszékek ülnökei, az úrbéri viszony egyes kérdései (teljesen szabad költözés, közmunkák előzetes meghatározása és arányos felosztása, a jobbágy személyes felpereskedési joga, a nem nemesek birtokszerzése, a földesúri önkényes büntetések korlátozása, az úrbéri visszaélések megszüntetése, az elkülönzések) iránt, a mezei rendészet, a közmunkák, országutak, adó, egyes intézmények (Erdélyi Múzeum, Nemzeti Színház, Nemzeti Gazdasági Egyesület, Nemzeti Akadémia, Műegyetem) létrehozása, gubernatori lakás vásárlása ügyében tett javaslatokat, 1845-ben pedig az osztályok által 1843—1845-ben készült (az osztályok anyagánál ismertetendő) operatumokat. A jegyzőkönyvek a szokásos módon készültek; az elnök nevét is jelzik. Segédeszközük nincs. Kutatásuk átforgatással történhet. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét kell feltüntetni. b) A KÖZIGAZGATÁSI OSZTÁLY IllATAI 1843-1845 119. 5/6 csomó Az osztály iratanyaga zömmel az 1841—1843-i országgyűlés bezárása utánról való (ülései 1843. december 4-én kezdődtek el). Feladata részben szorosan vett közigazgatási kérdésekben való javaslattétel, operatumok kidolgozása volt (a kormány-, ill. törvényhatóságok és városok szervezeti ügyei, az ország közigazgatási felosztásának reformja, a közigazgatás akadályainak elhárítása, az újoncozás, a népszámlálás, közbiztonság, cselédrendtartás, posta-, mértékügy, salétrom- és lőporgyártás, mező- és tűzrendészet, vadászat-, halászat-, egészségügy, erdőrendtartás, sajtószabadság, színházrendészet, zsidó- és cigányügy, kivándorlás- és telepítésügy, limitatio-, előfogatügy, az ínségmagtárak ügye, közpénztárak kezelése, a jus detractus és a külföldi öröklés ügye, agentiák a két román fejedelemségben, sáskák, kártékony madarak irtása, egyes városok, törvényhatóságok sérelmei és kérelmei, a szász levéltárakból bizonyos oklevelek kiadásának ügye), részben közjogi kérdésekben való állásfoglalás (az unió, ill. a Partium reincorporatiójának ügye, az országgyűlés rendje, magyar nemzeti gyűlések tartása, a két román püspök kérvénye a királyföldi románok sérelmei ügyében, a görög nem egyesült felekezet bevétele); foglalkoznia kellett az 1810—1811-i törvényjavaslatok megerősítésének ügyével s végül (a törvénykezési osztállyal közös feladatként) a semmítőszék létrehozásának kérdésével. Az osztályon belül munkamegosztás alakult ki e feladatok ellátására: a törvényhatósági és városi szervezet és a közigazgatás akadályainak elhárítása kérdésében külön albizottságot küldött ki (Bethlen Pál, Thoroczkai Miklós, Szabó József, Szombatfalvi József, Schreiber Simon, Csorba György), a többi feladatok közül Thoroczkai Miklós a zsidóemancipáció tárgyának kidolgozását kapta, Béldi Ferenc az erdő-,
