Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

belső életét szabályozó összes iratokat egy kötetbe foglalta össze (ennek a gyűjteményben csak másolatát találjuk). Az iratokat, valószínűleg a gyűjtemény kialakításakor, rendezték. Céhenként csoportosították az anyagot; egy csoportba kerültek az ország egész területén egy mesterséget űző céhek iratai. Kivételesen előfordul az az eset is, hogy egy céh iratai közt egy hasonló mesterséget űző külföldi céh (a stettini borbélycéh) articulusai is megtalálhatók. Az egyes csoportokat iratborítólapok közé fogták (legtöbbször át is kötötték), s a borítólapra rávezették az iratok címszerű megjelölését. Az egykori csoportosításon azóta kisebb változások estek. Egyes csoportok iratai ma nincsenek a helyükön, másokból az iratok egy része hiányzik. A hiányzó iratok helyén részben egykori őr jegy fekszik, részben az 1940-es évek elején lefolyt rendezés idejéből származó írással jelezve van, hogy az iratot reponálták. Az iratoknak egy kis hányada pedig nem az egykori csoportokban, hanem külön, minden rend nélkül fekszik az első csomóban. Az egyes csoportok a céhek latin neve kezdőbetűjének rendjében követik egymást. Segédkönyv nincs a gyűjteményhez. A kutatónak támpontul csak a céhek szerinti csoportosítás szolgál, s az iratborító lapokon levő címszerű megjelölések. Ha tehát egy meghatározott céharticulust vagy privilégiumot keres, akkor a kérőlapon az állag megjelölése mellett a céh latin nevét, székhelyét és az irat kiállításának évét tüntesse fel. Ha egy iparágra vonatkozólag akar kutatásokat végezni, akkor az állag neve mellett elég a céh latin elnevezését megjelölni. Ha azonban egy meghatározott terület vagy időszak egész iparával kíván foglalkozni, akkor az iratokat darabról darabra kell átnéznie, s az egész állagot ki kell kérnie. F 129. A BRASSÓI GÖRÖG KERESKEDÖTÁRSASÁGOT ILLETŐ ADATOK (A brassói kereskedőtársaságokra vonatkozó iratokat tartalmazó gyűjtemény) (1810-) 1837-1847 2 kötet 1—2. 2 kötet Ez a gyűjtemény a Brassóban működött három kereskedőtársaságra: a szász, a görög és a görög—román kereskedőtársaságra vonatkozó adatokat tartalmaz. Erdély legnagyobb, egyben legfejlettebb iparú és kereskedelmű városában a címben jelzett időszakban ez a három társaság uralkodott a kereskedelemben: az inkább csak a szűk értelemben vett helyi piacon kereskedő szász társaság, a nagy múltú, de a század 40-es éveire tizennégy főre olvadt, bár egyes területeken (mint pl. a szállítás) még mindig erős görög társaság, s végül a kül- és belkereskedelmet tulajdonképpen már kezében tartó, a másik két társaságot tagjai számára nézve is többszörösen felülmúló görög—román társaság. Külkereskedelmük területe elsősorban a két román fejedelemség volt, de a Habsburg-birodalom más országait is felkeresték áruikkal. A legkülönfélébb árufajtákkal kereskedtek: gabonával, marhával éppúgy, mint kávéval, keleti fűszerekkel, nyers gyapjúval és bőrrel ugyanúgy, mint a festék-, textiláruk, nürnbergi áruk legkülönbözőbb fajtáival stb. A gyűjteményben található anyag nem a kereskedőtársaságok saját iratanyaga, legfeljebb egyes darabjairól feltehető, hogy onnan származnak. Későbbi időpontban hozták létre, különböző levéltárakból válogatva össze az egyes iratokat. Az iratok egy részét a kereskedőtársaságok szabályzatai, ill. az azokhoz kapcso-