Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

Bevezetés

Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára (1438—1868)= 17.70 fm Gubernium Transylvanicum Levéltára (1435—1870-es évek) = 1974.94 fm Erdélyi Főbiztossági Levéltár (1696—1868) = 161.84 fm Erdélyi Országos Főszámvevőségi Levéltár (1699—1872) = 194.38 fm Erdélyi Kincstári Levéltár (1527—1870-es évek) =412.42 fm 1849-i erdélyi magyar hatóságok levéltára (1849) = 2.89 fm Az abszolutizmus és egyesítés korának erdélyi közigazgatási levéltára (1849 — 1872) = 638.13 fm AII. József-kori kerületi biztosságok levéltára (1786—1790) = 15.40 fm Levéltárat nem alkotó fondok és állagok (14—19. sz.) = 20.45 fm Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak összesen = 3298.03 fm Az ismertetett anyag összesen = 3781.57 fm A rakszámoknak az ismertetésben való feltüntetése a sorozatszerkesztő kifejezett rendelkezésére történt. JEGYZETEK 1 Országos levéltár jellegüket — változott funkcióval — a független erdélyi fejedelemség megszűntével is megtartották. 2 Az erdélyi igazgatásról beszélve, országos hatóságon általában olyan hatóságot értünk, amelynek hatásköre az igazgatás egészében vagy annak valamely ágában egy ország egész területére kiterjedt. Ezeket a hatóságokat megkülönböztetjük azoktól az udvari hatóságoktól, amelyeknek hatásköre ugyancsak erre a területre terjedt ki, de az előbbieknek felettes hatóságai voltak, és Bécsben működtek. Az egykorú hivatali nyelvhasználat az országos (provinciális) jelzőt még a közigazgatási és bírói hatóságoknak a kincstári és a katonai szervektől való megkülönböztetésére is használta (ezt a terminust ott, ahol félreértés veszélye nincs, mi is átvesszük). 3 Ebben az esetben nem selejtezés okozta pusztításról van szó. 4 Van az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárakban gyűjtemény jellegű anyag is. Ez azonban vagy hatóságok iratanyagát tartalmazza, vagy személy révén van kapcsolata a kormányhatósági anyaggal (pl. gyűjtője valamelyik hatóság levéltárnoka volt. Egykori levéltárnokoknak más jellegű iratanyaga is maradt az Erdélyi Levéltárakban: a visszaállított Főkormányszék utolsó levéltárnoka és az Országos Levéltárban az erdélyi osztály első vezetője, Jakab Elek után az erdélyi kölcsönös jég- és tűzkárbiztosító társulat bizonyos hivatalos iratanyaga stb.). 5 Az erdélyi sóbányák és sókamarák kamarásainak 1664—1666-i és 1689-i instructiói említik a „Praefecturan való Conservatorium"-ot, ahová a bányáról és a kamaraházról készített inventariumnak másolatát be kellett küldeniök. (F 234. XVI: I. Fasc. 7. Nr. 62: 2. és 7.) 6 Mint a Magyar Országos Levéltár 1526 előtti anyaga általában, ezeknek a levéltáraknak 1526 előtti anyaga is a Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményében található. 7 Bethlen Miklós Önéletírása. II. 188 — 189. o. 8 1693-ban; az erdélyi főtisztek instructióit ebben az évben adták ki. 9 A szabad székelyekre és az egyházi nemesekre nem ekkor vetnek először adót; ezt — Apafi Mihály fejedelemségének idejére való hivatkozással — már az 1713 — 1714-i országgyűlés megtette. 10 A fŐhadiparancsnok-kormányzók idején Bajtay római katolikus püspök huzamosabb ideig viselte — helyettesként — a Gubernium elnöki tisztét. 11 A Thesaurariatus in Cameralibus hatáskörébe a bánya- ós pénzverési ügyek kivételével az összes kincstári ügy országos kormányhatósági fokon való intézése tartozott.