Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

feljegyezték még azt is, hogy melyik egyház kapta meg a templomot. Másutt az összeírások kevesebb részletességgel készültek. Gyakori volt a vizsgálat során táblázatok készítése, amelyekben azt tüntették fel: van-e unitus pap a faluban, hány görög egyesült család lakik ott, továbbá megadták ugyanezeket az adatokat a görög nem egyesültekre nézve, s végül azt, hogy kinek ítélték oda a templomot, s esetleg az egyházközség vagyonát. Egyes esetekben a táblázaton azt is feltűntették, hogy a falunak a két felekezethez tartozó lakossága hogy oszlik meg az egyes osztályok és rétegek közt. Megtörtént az is, hogy a biztosok a táblázatot és az inquisitio során adott válaszok szövegét ugyanabba a füzetbe vezették be. Az ilyen inquisitók egy-egy füzete, ül. a leírt táblázatok kisebb-nagyobb területeket ölelhettek fel. Az ilyen természetű összeírásanyag meüett helyenként ott találjuk a vizsgáló bizottság működési jegyzőkönyvét is, és leíró szövegeknél számos esetben az eredeti szöveg német fordítását. Külön helyet foglal el az összeírások sorában a Seeberg és biztostársai által 1754-ben végrehajtott inquisitio, amely bevezető része után falvanként a görög nem egyesült családfők felsorolásából áll. Az összeírásoknak egy másik része elsősorban papok számbavétele; majdnem kizárólag görög egyesülteké. Ilyen összeírásaink 1733-tól kezdődően vannak (az 1740-es évek második felétől sűrűbben) az ország legkülönbözőbb részeiből. Az összeírások részletessége különböző, az egyszerű névsortól azokig, amelyek részletezik a papok családtagjainak számát és a papnak egyházi tiszte révén vagy sajátjaként bírt vagyonát. A papok összeírásainak egy részét egyházi hatóságok készítették, s — az egyházi beosztás helyenként nem igazodván a törvényhatóságihoz — ezek több törvényhatóság helységeit is foglalhatják magukban. Az ügyiratés összeírásanyag mellett még kevés másfajtájú irat is található a fondban: másolatban a fondba került jegyzőkönyv miniszteri konferenciáról, extractusok, nyomtatott pátensek, kéziratos vagy nyomtatott egyházi könyvek, vegyes egyéb iratok. A bizottság ügyiratainak legnagyobb része rendezett; az irat érkezésének sorrendjét követi a sorozatban, amely elejétől végéig egységesen végigszámozott, évekre való tekintet nélkül. Egy-egy hónap anyaga alkot egy-egy fasciculust (ezt az elnevezést Mike alkalmazta így, rendező munkája során). Kivételt ez alól a bizottság működésének utolsó hónapjai képeznek, amelyekben az ügyiratforgalom már oly csekély volt, hogy több hó anyagát egy fasciculusba fogták össze. Az összeírásanyagban egy-egy törvényhatóságnak ugyanazon időszakból származó összeírásai s az 1761 előtti időből az egyes évek összeírásai részben együtt maradtak ugyan, de egy-egy törvényhatóság anyaga néha több kisebb csoportot alkot. Az egyes csoportok rendje sem a törvényhatóságok szokott rendjének, sem az időrendnek nem felel meg. A vegyes iratok a fond végére kerültek. Segédkönyv nem készült az iratokhoz. A kutatás az anyag darabról darabra való átnézésével történhet. A kutató a kérőlapon a fond nevét s lehetőleg annak az anyagrésznek megjelölését tüntesse fel, amelyre a kutatás során szüksége van (pl. Fasc. VIII. vagy 1761. december havi iratok vagy 12. csomó), ismétlődő kutatásnál pedig az irat közelebbi megjelölését (pl. Fasc. 1:12. sz.).