Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

egészéhez — 1—13099. iktatószám). Ez a következő adatokra terjed ki: az iratnak a Guberniumhoz érkezése (ez később üresen marad), iktatószám, a küldő neve, az irat tárgya (egészen rövid kivonat), az iratnak feldolgozásra kiadása (ebbe a rovatba nevek kerültek), a bizottsági előadás kelte, az ügyet a Gubernium tanácsában előadó tanácsos neve. A kutatás az anyagban az iktatókönyv, az előadói napló és (a második ülésjegyzőkönyv-sorozat köteteinél) a kötetek végén található jegyzék alapján történhet. Az ügyiratok közül a puszta exhibitumok közt iktatószám alapján is megtalálható a keresett darab, de (az anyag töredék voltánál fogva) itt is, csakúgy, mint a másik ügyiratanyag-töredéknél, tanácsos darabról darabra való átnézéshez folyamodni. A kérőlapon az állag megnevezése mellett feltüntetendő az az állagrész, amelyre a kutatónak szüksége van. F 66. ACTA SOTERIANA (Michael Soterius iratai) 1772-1786 (-1811) 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag Michael Soterius guberniumi fogalmazó, majd titkár hivatali működéséből származó iratait tartalmazza. (Soterius később elérte a guberniumi tanácsos rangját; az iratok fogalmazói és titkári működésének idejéből valók.) Az iratok (Soterius egy-két egyébként szintén guberniumi tevékenységével kapcsolatos feljegyzésén s néhány olyan általános működési szabályozást közlő rendeleten kívül, amelyeket a Gubernium ilyen alkalmakkor ki szokott adni tisztviselőihez) vizsgálatokkal vagy rendkívüli concertatiókkal kapcsolatosak. Tárgyilag egymástól rendkívül távol eső ügyek iratait találjuk itt; csak az fogja őket össze, hogy a vizsgálatokra vagy concertatiókra kiküldött bizottságok actuariusi tisztét Soterius töltötte be. (Az állag tehát ún. íróasztalfiók-maradék.) Itt találjuk egy, a merinói juh erdélyi meghonosítására irányuló kísérlet iratait; rendeleteket és egyéb iratokat a román parasztoknak Szebenszékből (1776-ban) való kiűzése ügyében (Soteriust magát is megrótta az udvar ezzel kapcsolatban, minthogy — az udvar tudomása szerint és rendelkezése ellenére — javasolta a szászoknak, hogy halogassák a románok kiűzésükkor lerombolt házainak felépítését); transmigransok ügyeinek iratait. Más darabok tárgya a gyergyószentmiklósi örmény tímárok céhartikulusainak megállapítása, Dsauli brassói kékfestőüzemének ügye, pamutszövet-kiviteli ügy, a désaknai só Bukovinába való kivitelének kérdése, a kereskedők classificatiójának dolga, a törcsvári uradalom területén lakó kalibások, sóhajósok ügyei, a fiscalis cigányok reductiójának kérdése. Megfordultak Soterius hivatali gyakorlatában olyan ügyek is, mint a Commissio Commercialis felszámolásának ügyei, vita egy postaállomás rétje és legelője körül, a szebeni polgárok panaszai, vagy könyv engedély nélküli kinyomtatásának ügye, katonai kórház dolgában tartott concertatio, tűzbiztonsági intézkedések, a kenyér súlyának szabályozása Szebenben, a jus detractus bevezetése Erdélyben. Gyakran működött Soterius szállásügyekben kiküldött commissiók actuariusaként (a Gubernium és a Thesaurariatus legkülönbözőbb beosztású egyes tisztviselőinek vagy egy egész hatóság tisztviselői és alkalmazotti karának ügyeiben), vagy olyan bizottságok mellett, amelyek hatóságok el-