Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

anyagába: a bizottmány jelentése egy, az 1791:26. tc. eredeti szövegéből kihagyott rész kérdésében, az 1792-i országgyűlés jegyzőkönyvének kivonatai (az úrbéri viszonyokat illető 1791-i törvényekre vonatkoznak), Bánffy György gubernátor reflexiói a bizottmány jegyzőkönyvére (1793. július 6.), névtelen és keltezetlen operatum az 1790-es évekből, Koszta István guberniumi referátuma a bizottmány munkálatairól (1802. április 12.). Nagyobb számú irat kapcsolatos az 1819-cel kezdődő rendezési kísérlettel: az urbárium, a rendezés dolgában kiadott instructio, esküforma az úrbéri összeírásnál tanúként kihallgatott parasztok számára, rendelkezés az eltörlendő visszaélések dolgában, a Gubernium fellépése földesúri tisztek visszaélései ellen, formulák, minták, táblázatok az összeíráshoz, utasítás a táblázatok kitöltésére, az úrbéri rendezést ellenző memorandumok, vegyes fogalmazványok, jegyzetek a rendezési kísérlettel kapcsolatban. A csomókban találjuk az 1846—1847-i országgyűlés úrbéri törvényének egy megerősített példányát. Jelentős anyaga van az úrbéri törvény végrehajtására tett intézkedéseknek: a törvény végrehajtására kirendelt bizottság instructio ja, amelyet Bornemissza János guberniumi tanácsos dolgozott ki (Teleki József gubernátor 1848. március 9-én elnöki rendelettel küldte meg Bornemissza operatumát és mellékleteit a Guberniumnak), az új urbárium formulája, instructio az úrbéri tábla és az úr bért behozó helyi bizottságok részére és a Gubernium különböző egyéb intézkedései a törvény végrehajtása dolgában. Az 1848-i forradalom időszakát néhány nyomtatvány képviseli: a Gubernium április 20-i körrendelete s annak melléklete, az április 3-i rescriptum (amely arra tesz ígéretet, hogy a jobbágykérdés 1849. március 31-ig megoldást nyer, a hozott intézkedések végrehajtása azonban csak azután kezdődik), az 1848-i erdélyi országgyűlés jobbágytörvényei (egyéb tc.-ekkel együtt), a Gubernium június 7-i előzetes értesítése és június 18-i körrendelete az úrbéri viszonyok megszüntetéséről. 1847—1848-ból az állagban maradt az úrbéri referadale protocollum is (iktatókönyvszerű kötet). Az 1848 utáni időszakot néhány nyomtatott körrendelet és egy nyomtatott publicisztikai mű képviseli: az 1854. január 16-i pátens a vajdasági és bánáti úrbéri kártérítésről, az úrbéri törvényszékek instructiója (1857. december 28.), a volt határőrezredek birtokviszonyainak rendezését tárgyazó 1861. augusztus 27-i rendelet, a visszaállított Főkormányszék 1866:18453 sz. rendelete és Vajda László röpirata 1868-ból az 1854. június 21-i nyílt paranccsal kapcsolatban. Az állagot (a két, vegyes iratokat tartalmazó csomó kivételével) ülésjegyzőkönyvek, majd az ülés jegyzőkönyveket pótló phylerae referadales-kötetek teszik. Az ülés jegyzőkönyvek első bejegyzése 1819. július 26-ról való (az 1819. május 17-i rescriptum guberniumi tárgyalásának jegyzőkönyve), jóllehet a bizottság csak 1820. február 29-én kezdte meg működését; azoknak a rendezéssel kapcsolatos ügyeknek jegyzőkönyveit ugyanis, amelyeket 1819 folyamán a Gubernium teljes ülésein tárgyaltak meg, átadták a bizottságnak; mikor 1820. február legvégén az munkához látott, előbb sorra vette az úrbéri rendezéssel kapcsolatos alaprendeletet ós mellékleteit, s a bizottság megalakulására vonatkozókat is. Felolvasták azokat az ülés jegyzőkönyveket is, amelyeket azoknak a rendezéssel kapcsolatos ügyeknek megtárgyalásáról vettek fel, amelyeket még a bizottság tulajdonképpeni munkájának megkezdése előtt a Gubernium tárgyalt. A Gubernium plénuma maga is levelezett a bizottsággal, megjegyzéseket téve annak hozzá felterjesztett jegyzőkönyveire; a bizottsághoz kerülő ügyek még akkor is a Gubernium közös iktatásába kerültek, ha a bizottság elnökéhez voltak címezve. A szerv