Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

is ide került, a kolera elleni védekezésre kiadott instructio román fordítása kéziratának szomszédságába. Itt találjuk még a kormányzóhoz intézett gratulációkat stb. Az iratanyag a Gubernium elnökeinek íróasztali hagyatéka. Az iratok fajták szerint is különböznek. Vannak köztük ügyiratszerűek: ezek érkezett iratból és az elintézésfogalmazványból állnak; gyakran azonban az utóbbi az irat hátára került, vagy éppen az érkezett irat nem maradt meg, csak az elintézés fogalmazványa. A felterjesztések mellékletei közt jegyzőkönyvkivonatokat, jegyzékeket találunk; más iratok Bánffynak a jegyzőkönyvkivonatokat illető észrevételeit és az érdekelt guberniumi előadónak azokra tett válaszait tartalmazzák. Kerültek az állagba vizsgálat iratai, kimutatások, szállásrendtervezetek stb. Az állagban évrendben vannak elhelyezve az iratok. Segédkönyv nem készült hozzájuk. Kutatásuk darabról darabra való átnézéssel történhet. A kutató a kérőlapon az állag nevét és az évet tüntesse fel. F 40. ACTA GUBERNATORIS KORNIS (Komis János guberniumi alelnök, majd gubernátor iktatatlan elnöki iratai) 1827-1840 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag Kornis Jánosnak, a Gubernium Transylvanicum in Judicialibus alelnökének, majd Jósika János nyugdíjaztatása után alelnöki rangban a Gubernium ügyvezetőjének, 1838-tól pedig 1840. augusztus 15-én bekövetkezett haláláig gubernátornak iktatatlan elnöki iratait tartalmazza. Az iratanyag 1954-ig az Erdélyi Kancelláriai Levéltárba tartozott; akkor helyezték át az Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárakba (a Gubernium elnöki levéltárába). Az anyag mind az irattári rend szempontjából, mind tárgyilag két részre tagolódik. Az elsőt kevés kivétellel Estei Ferdinánd főherceg és Kornis hivatali levelezése teszi ki, ez az 1834—1838. évekből való. A második Kornisnak különböző hatóságokkal és személyekkel folytatott hivatali levelezéséből (s néhány egyéb iratból) áll. Az első rész iratai tárgyilag jórészt a jelzett időszak legfontosabb politikai eseményeivel függnek össze: az 1834—1835-i országgyűléssel és feloszlatásával, I. Ferenc halálával, Wesselényi perével, az 1835-i nagyenyedi katonaszabadítással és a Szász Károly ellen indított vizsgálattal, a Petrichevich-Horváth Lázár által szerzett Habsburg-ellenes dal ügyével, Bölöni Farkas Sándornak a KözépSzolnok megyei kaszinó által történt ünneplésével és könyve kinyomtatásával. Más iratoknak a megye- és székgyűlések képezik a tárgyát (Kornis kísérőjelentésekkel felterjesztette ezek jegyzőkönyveit a főherceghez; a felterjesztések nemegyszer szolgáltattak okot további levélváltásra). A református egyházi főtanács szervezetének az 1833 előtti formára való visszaállítása, a consistorium működési ügyei, felterjesztései is nem egy hivatalos levélváltásra adtak okot. Ugyanez mondható az 1837—1838-i országgyűlésről is. Az 1834—1838. évek egyéb politikai eseményeinek is találjuk nyomát az állag e részében. Kornis minden, a Gubernium ülésein megtárgyalt fontosabb ügyről jelentésben tájékoztatta a távollevő főherceget. Az Estei Ferdinánd és Kornis János közt lefolyt hivatali levélváltás egyéb tárgykörei: a főherceg és a Gubernium közötti hivatalos érintkezés problé13 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 193