Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

készített a perről, s írásba foglalta saját opinióját is, majd ezt felterjesztette a gubernátornak vagy helyettesének. Az a per összes iratait — az extractusszal és az előadó véleményével együtt — köröztette az illetékes tanácsosok között. Végül ülésen történt meg a döntés ; a felek megnyugodtak az ítéletben, vagy a törvények értelmében fellebbezéssel vagy recursusszal éltek. A rescriptum az elmondottak mellett részletesen foglalkozott egyes tanácsosok feladatkörével is. A katolikus püspök esetében inkább csak a guberniumi funkció újbóli leszögezéséről volt szó: a püspök mint referens a katolikus vallás ügyeivel foglalkozott.

18 A thesaurarius judicialis üléseken való részvétele mellett arról volt köteles gondoskodni, hogy a kincstárt és a Guberniumot egyaránt illető ügyek intézése rendben történjék.

19 Az Exactoratus Provinciális elnöke és a supremus commissarius provinciális, hogy különleges feladatkörüket el tudják látni, mentesültek a judicialis üléseken való részvétel alól; viszont mindkettő hetenként köteles volt beszámolni a Guberniumnak az általa vezetett hatóság működéséről. A szász comes referátuma a szász natio mindenféle ügyeit magában foglalta. A királynő azonban láthatólag nem bízott a Gubernium ügybuzgalmában. A rescriptumban a Gubernium működésére vonatkozó rendelkezések hosszú sorának végén mintegy büntető záradékként áll egy kemény hangú mondat: az esetben, ha a fentieket nem tartják meg, teljhatalmú biztost lesz kénytelen Erdélybe küldeni a hatóságok munkájának megvizsgálására, rendbehozására s a bajokért felelősek büntetésére.

20 1761-ben Buccow főhadiparancsnok mint királyi biztos valóban átvette a Gubernium elnökletét. Ezt a megoldást természetesen nem elsősorban a Gubernium gyengesége, működésének kihagyásai tették szükségessé; 1760 körül a Habsburgok jó néhány nehéz problémával találták magukat szemben Erdélyben. Sofronie mozgalma, a határőrség felállításának szükségessége —a Birodalom hosszú erdélyi határszéle jelentős számú katonaságot vont el a harcterekről — és a határőrség szervezetével járó bonyolult problémák, valamint az erdélyi gazdaságpolitika kérdései: ezek voltak a lépés elsőrendű okai. Az erős, jó

1 működő Guberniumra is ezért volt szükség; ezért foglalta el a korábban vizsgálóbiztosnak Erdélybe küldött Seeberg az országos számvevőség elnökének tisztét, csakúgy, mint a Commissio Commercialis alelnökségét. A változás — ha nem is pontosan azokban az időpontokban és abban az ütemben, mint a Guberniumnál — végbement a kincstári igazgatásban is.

21 Buccow generális főhadiparancsnok-kormányzók sorát nyitotta meg; mikor az orbánc 1764 tavaszán végzett vele, Hadik András vette át helyét. Berlin megsarcolóját O'Donnel követte a főhadiparancsnokságban és a Főkormányszék elnökslégében. 1771 - 1780 Az első polgári kormányzó, Auersperg, nem erdélyi; az őnevéhez fűződik (hosszú folyamat végeredményeképpen) a Gubernium mint hivatali apparátus működésének rendbehozatala.

22 Az ügyintézési reform (ez volt az alapja a Gubernium modern ügyvitelének) a Habsburg-birodalom egész kormányzati apparátusát átfogó nagy rendezésnek egy láncszeme volt. Utalunk arra, hogy ez idő tájt hozta rendbe az udvar a Thesaurariatus manipulâtióját is. A reformtervet ismertető elnöki propositio 1771. május 23-án hangzott el a Gubernium ülésén. Az instructio az ügyvitel valamennyi fontosabb mozzanatára kitért.

23 A Guberniumhoz érkezett hivatalos posta először magához a gubernátorhoz