Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

A kötetek az Erdélyi Kancelláriai Levéltár Acta Generalia állagához szolgálnak különleges segédeszközül. Kutatásuk esetén az állag nevét és az évszámot kell feltüntetni a kérőlapon. Segédhivatalok iratai B 23. NORMALES ORDINATIONES PBO INCLYTO OFFICIO ESHIBITOELM PEOTOCOLLI TBANSYLVANICO-AULICI 1787-1848 1 kötet 1. 1 kötet Ez a kötet az Erdélyi Udvari Kancellária iktatóhivatala működését szabályozó rendeletekhez készült mutató. A rendeletek köre a hivatal egész működésére kiterjed: a tisztségek betöltésének, a tisztviselők kötelességeinek, a hivatali fegyelemnek, illetményeiknek ügyeire; találhatók itt instructiókra, formularékra, az ügyintézésre s ennek ellenőrzését, az iratkezelést illető rendeletekre való utalások. Más rendeletek az irodaszerek beszerzését, a hivatal berendezését tárgyazzák; ismét mások a felekkel és ágenseikkel stb. való érintkezést. A kötet utalásai az Erdélyi Udvari Kancellária levéltára Acta Generalia állagára történnek. A mutató betűsoros; címszavainál az irat rövid kivonatát s az irat év- és iktatószámát közli. Kutatás esetén a kérőlapon az állag nevét kell feltüntetni. B 22. LIBBI JUEAMENTORUM 1742—1867 2 kötet 1 1—2. 2 kötet Ez az állag az Erdélyi Udvari Kancellária tisztviselőinek és szolgaszemélyzetének (az udvari kancellártól az ajtónállóig és irodaszolgáig), valamint a magyarországi és erdélyi örökös főpostamesternek, az udvari ágenseknek, a szegények ügyvédjének eskümintáit és az indigenatus-eskü formuláját tartalmazza. A két kötet közt 1801 az időhatár; mindkét kötet (nagyjában és egészében) az összes tisztségviselők eskümintáját tartalmazza. Egy-egy tisztségnél több esküformula is szerepel. Az esetek nagy többségében rávezették ezekre, hogy kik tették le s mikor e szerint az esküt, úgyhogy a kötetek így a jelzett korszak tiszt viselőstb. listáit is pótolják némileg. (A nevezettek szolgálatának megszűntét természetesen nem jelzik.) Az esküminták nagyjában és egészében a tisztségviselők rangrendjében kerültek a kötetbe. Segédeszköze nincs az állagnak. A második kötetnél a lapszélre alkalmazott pergamenjelzők mutatják: hol helyezkednek el az egyes kategóriák eskümintái; ez megkönnyíti a kötetben való tájékozódást. Kutatás esetén a kérőlapon az állag és a kötet nevét kell feltüntetni. 7* 99