Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

lett. A Gubernium, a Thesaurariatus és a főhadiparancsnokság megbízottaiból állt; az elsőt két tanácsos, az országos főorvos, egy titkár és egy fogalmazó képviselte a bizottságban (az utóbbi három volt a bizottság előadója), a másodikat egy tanácsosa, a harmadikat a 2. román határőrezred parancsnoka. Az országos bizottság már a román fejedelemségekben, illetve Magyarországon dúló járvány terjedéséről is tájékozódott, A határ őrizetét megerősítették, a contumaciákra fokozott figyelem irányult. A kolera nem tudott nagyobb pusztítást végezni az országban; ahová mégis behatolt, ott helyi zárlatokkal és gyógykezeléssel védekeztek ellene. A bizottság rendszeres egészségügyi jelentéseket követelt a törvényhatóságoktól. Különleges biztosokat is küldött ki, s a lehető számú orvost küldte a betegség által veszélyeztetett területekre. A kolera helyenként mégis erős pusztítása, a korlátozó intézkedések (elsősorban a kereskedelmi zárlatok) s emellett a kordon vonalon szolgálatot teljesítő katonaság tartásának terhei, meg azok az őrszolgálatok, amelyeket maguknak a parasztoknak kellett ellátni, néhány helyen, ha általában nem is együttesen hatva, de felszínre hozták a parasztok és a városi alsóbb rétegek elégedetlenségét. Erdélyben nem került sor kolerafelkelésre, de egynéhány helyi megmozdulás emlékét az iktatókönyv is őrzi. A bizottság iratai (az iktatókönyv kivételével) a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) állagában találhatók. Ugyancsak az 1831. évi kolerajárvány elleni védekezés céljából jött létre Kolozsvárott helyi bizottság, amelynek iratanyagát szintén ebben az állagban találjuk. A bizottságot a Gubernium küldte ki; elnöke Naláczi József guberniumi tanácsos volt. A bizottság működése helyi egészségügyi szervezet kiépítésével kezdődött: megszervezte a zárlatot, a városon belül igazgatási egységenként apparátust hozott létre az egészségügyi feladatok ellátására, egy-egy fertály felügyelőjéül előkelő személyeket kérve fel, élelmiszer-tartalékot gyűjtött az esetleges kereskedelmi zárlat esetére, házak szerint összeíratta a város egész népességét (az összeírásban megjelölve azt is, hogy az illető személyek egészségesek-e, s ki a háziorvosuk), intézkedett a lakosságnak a kolera elleni gyógymódra való kioktatására nézve, a gyógyszerellátással is foglalkozott. A szegénygondozás terén is fejtett ki munkát. A bizottság iratanyagának egy részét a megbetegedésekről és halálesetekről beszámoló jelentések teszik. (Ezek részben napi jelentések.) Időrendben az 1836. évi kolerajárvánnyal kapcsolatos iratok állnak a sor utolsó helyén. Ebben az évben szintén külön iktatókönyvbe vezették a kolerával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek az 1831. évihez voltak hasonlóak. Az egyes szervek többé-kevésbé zárt iratanyaga mellett az állagban maradt némi olyan iratanyag is, amely a Gubernium levéltárába tartozik, s vagy valamely egészségügyi szerv működése során került annak iratai közé, vagy később helyezték el a vegyessé váló állagba. Ezek közül említendők: Johann Albrich brassói orvos feljegyzése az 1718—1719-i brassói és barcasági pestisről, törvényhatóságok egészségügyi tárgyú jelentései az 1780-as évekből és összefoglaló kimutatások a kolera 1836. évi elterjedéséről. A legkorábbi ismertetett bizottság iratainak zömét jegyzőkönyvek teszik ki. Ezek egy része az ülés jegyzőkönyvek szokásos módján készült, más része pedig csak abban különbözik ettől, hogy az ügyben kelt határozatot nem az ügy kivonatának végével egy magasságban kezdték meg, hanem azzal párhuzamosan másolják a kötetbe, s a bejegyzéseket aszerint csoportosítják, hogy kinek történt az ügyben jelentés, illetve kitől érkezett. Egy ilyen kötetben tartalommutatót talá-