Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

A megye területén fekvő sz. kir. városokat fenntartották kiváltságos állásukban — bíráskodási tekintetben és belső ügyeikre nézve —, s a megyei kormányzó ezekben a városokban királyi biztosként működött. Kivétel csak Buda és Pest sz. kir. városokkal történt, amelyek közvetlenül a helytartó, ill. a helytartótanács alá voltak rendelve. A megyei kormányzónak az utasítás szerint személyes felelősség alatt kellett irányítania és ellenőriznie a megyékben és a sz. kir. városokban a közigazgatási, törvénykezési és egyenes adózási ügyeket. Ennélfogva ő nevezte ki és eskette fel a megyében a tisztikart, a sz. kir. városokban a polgármestert, városbírót és a többi tisztviselőt. Budán és Pesten a polgármestert és a városbírót a helytartó nevezte ki. Mindaddig, amíg a kinevezések meg nem történtek, az addigi tisztikar köteles volt — személyes felelősség terhe alatt — hivatalában megmaradva működését folytatni, hogy az ügyek rendes menete félbe ne szakadjon. A megyei kormányzó azonban egyes tisztviselőket hivataluktól időközben is felfüggeszthetett és másokkal helyettesíthetett. A megyei kormányzónak el kellett készíttetnie a megye költségvetését hat hónapra előre, s azt fel kellett terjesztenie a helytartótanácshoz jóváhagyás végett. A költségvetés megállapítása a helytartótanács által történt, s az utalta ki az államkincstárból a megyei pénztárnok kezéhez az évnegyedenként esedékes javadalmat. A megyei pénztárnok az összeg hovafordításáról a megyei kormányzó útján a helytartótanácsnak tartozott számadással. A megyéknek a legszigorúbb felelősség terhe alatt megtiltották, hogy háziadó címén vagy a közigazgatási költségek fedezése végett bárminemű pénzösszeget önhatalmúlag kivessenek és beszedjenek. Az igazságszolgáltatásra nézve — alakilag és anyagilag — az országbírói értekezlet határozatai voltak irányadók. A megyei kormányzónak, abban az esetben, ha a választott bírák visszaléptek, helyettük új bírákat kellett kineveznie. A megyei törvényszék ülésében a megyei kormányzó elnökölhetett, akadályoztatása esetén őt egyik vagy másik alispán helyettesítette. Az utasítás szerint pénzügyi hatóságok irányában az egyenes adózásra vonatkozó ügyekben ugyanaz a hatáskör illette meg a megyei kormányzót,, mint a volt megyefőnököt. Az adóügyek ellátása végett a megyei kormányzó mellé egy vagy több pénzügyi hivatalnokot kellett volna rendelni. (Meg kell jegyezni, hogy az utasításnak ezt a pontját nem hajtották végre.) A megyei kormányzó köteles volt gondoskodni a közrend és biztonság helyreállításáról és fenntartásáról. E tekintetben minden fontosabb eseményt jelentenie kellett a helytartónak. Folytonos tudomást kellett szereznie megyéjének közigazgatási, törvénykezési (ide értve a telekkönyvezési is) és adóügyeiről, s ha orvoslást igénylő körülményekről értesült, tartozott vagy saját hatáskörében intézkedni, vagy a felsőbb hatóságnak javaslatot tenni. Végül az utasítás megengedte, hogy amennyiben a megyében, ill. sz. kir. városban a rend helyreállt, és a közhangulat olyannak mutatkozik, hogy a lakosoktól ,,a kitűzött célra üdvös közremunkálást biztosan várhatni", a