Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A kassai kormánykerülethez 8 megye tartozott, összesen 56 járással. Az oda utalt 708,25 négyzetmérföldnyi területen az 1850. évi népszámlálás adatai szerint 1 412 785 lakos élt. A kerületben a következő megyéket alakították ki: I. Szepes megye 66,5 négyzetmérföldön, 175 195 lakossal. Székhelye Lőcsén volt. A megyéhez a régi Szepes megye területe tartozott, Lőcse és Késmárk sz. kir. városokkal, továbbá a tizenhat szepesi várossal együtt. Hét járásra osztották (ólublói, szepes-ófalui, késmárki, csütörtökhelyi, lőcsei, szepes váraljai és gölnicbányai járások). II. Gömör megye 76,5 négyzetmérföldön, 165 265 lakossal. Székhelye Rimaszombatban volt. Területe megegyezett a régi Gömör megyéével, azzal az eltéréssel, hogy Nógrád és Borsod megyék felé a határt a hegyvonulatot követve kiigazították. Hét járásra osztották (rimabrezói, murányi, ratkói, csetneki, pelsőci, rimaszombati és putnoki járások). III. Abaúj-Torna megye 62 négyzetmérföldön, 180 575 lakossal. Székhelye Kassán volt. Területéhez tartozott a régi Abaúj és a régi Torna vármegye területe, valamint Kassa sz. kir. város. Hét járásra osztották (kassai, nagyszalánci, nagyidai, gönci, szepsi, forrói és tornai járások). IV. Sáros megye 66 négyzetmérföldön, 203 932 lakossal. Székhelye Eperjesen volt. A megyéhez a régi Sáros vármegye területe tartozott, Bártfa és Kisszeben sz. kir. városokkal. Nyolc járásra osztották (lemesi, eperjesi, sirokai, kisszebeni, raszlavicai, bártfai, girálti és szvidniki járások). V. Ung megye 60 négyzetmérföldön, 106 313 lakossal. Székhelye Ungvárott volt. A megyéhez a régi Ungvár megye területe tartozott, a Tiszántúl fekvő és Szabolcs megyéhez átcsatolt Zsurk és Záhony helységek nélkül. Négy járásra osztották (ungvári, perecsényi, szobránci és nagykaposi járások). VI. Zemplén megye 112 négyzetmérföldön, 235 814 lakossal. Székhelye Űjhelyen volt. Területéhez a régi Zemplén vármegye területe, valamint Szabolcs megyének Tisza-jobbparti részei tartoztak. Tíz járásra osztották (terebesi, nagymihályi, homonnai, mezőlaborci, varannói, sztropkói, sátoraljaújhelyi, tokaji, szerencsi és királyhelmeci járások). VII. Bereg-Ugocsa megye 87 négyzetmérföldön, 168 898 lakossal. Székhelye Munkácson volt. A megyéhez a régi Bereg és Ugocsa vármegyék területe tartozott, (a Tisza-balparton fekvő és Szatmár, ill. Szabolcs megyéhez átcsatolt helységek és enclávék nélkül) továbbá a Szabolcs megyéből idecsatolt Aggtelek, Ásvány, Eszény és Szaloka, Tisza-jobbparti helységek, s végül a Szatmár megyéből idecsatolt Tarpa helység. A megyét hat járásra osztották (munkácsi, vereckei, kászonyi, beregszászi, nagyszöllősi és halmi járások). VIII. Mármaros megye 187,25 négyzetmérföldön, 176 793 lakossal. Székhelye Szigeten volt. Területe megegyezett a régi Mármaros vármegyéével. Hét járásra osztották (bocskói, visói, rahói, mármarosszigeti, ökörmezői, huszti és dombói járások).