Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

járás északi feléből, végül Nyitra megye V ág-jobbparti részéből és Szakolca sz. kir. városból állt. Hét járásra osztották (nagyszombati, nádasi, pöstyéni, vágújhelyi, miavai, szenici és szakolcai járások). III. Alsó-Nyitra megye 92,5 négyzetmérföldön, 233 208 lakossal. Székhelye Nyitrán volt. Területe a régi Nyitra vármegye Vág-balparti járásaiból, továbbá a régi Trencsén megye báni járásából és a régi Bars megye oszlani járásából állt. Nyolc járásra osztották (nyitrai, érsekújvári, ürményi, galgóci, nagytapolcsányi, báni, oszlani és privigyei járások). IV. Trencsén megye 77,75 négyzetmérföldön, 241 736 lakossal. Székhelye Trencsénben volt. Területe a régi Trencsén vármegye területéből állt, a báni járás nélkül, oda tartozott Trencsén sz. kir. város is. Nyolc járásra osztották (trencséni, illavai, puhói, vágbesztercei, zsolnai, biccsei, varini és csacai járások). V. Árva megye 37 négyzetmérföldön, 89 182 lakossal. Székhelye Alsókubinban volt. Területe megegyezett a régi Árva vármegyéével. Négy járásra osztották (alsókubini, turdossini, trsztenai és námesztói járások). VI. Túróc megye 20,5 négyzetmérföldön, 40 002 lakossal. Székhelye Túrócszentmártonban volt. Területe megegyezett a régi Túróc vármegyéével. Két járásra osztották (turócszentmártoni és mosóci járások). VII. Liptó megye 42,5 négyzetmérföldön, 129 038 lakossal. Székhelye Liptószentmiklóson volt. Területe megegyezett a régi Liptó vármegyéével. Három járásra osztották (szentmiklósi, szelnici és rózsahegyi járások) . VIII. Bars megye 42,5 négyzetmérföldön, 129 038 lakossal. Székhelye Aranyosmaróton volt. Területe a régi Bars vármegye területéből alakult, az oszlani járás és a Sáró alatt, a Garam balpartján fekvő területek nélkül, amelyeket Hont megyéhez csatoltak. Bars megyéhez tartoztak Körmöcbánya és Üjbánya bányavárosok is. öt járásra osztották (aranyosmaróti, körmöcbányai, zsarnócai, verebélyi és lévai járások). IX. Hont megye 46,25 négyzetmérföldön, 110 639 lakossal. Székhelye Ipolyságon volt. Területe a régi Hont vármegye területéből alakult, a Garam-balparti részekkel együtt. Ide tartoztak Selmecbánya és Bakabánya bányavárosok is. öt járásra osztották (ipolysági, szálkai, báti, Selmecbányái és bozóki járások). X. Nógrád megye 78 négyzetmérföldön, 191 154 lakossal. Székhelye Balassagyarmaton volt. Területe a régi Nógrád vármegyéével egyezett, Gömör és Bars megyék felé azonban a határt a hegyvonulatot követve igazították ki. Hét járásra osztották (losonci, füleki, balassagyarmati, szécsényi, sziráki, nógrádi és kékkői járások). XI. Zólyom megye 50,5 négyzetmérföldön, 97 962 lakossal. Székhelye Besztercebányán volt. Területe a régi Zólyom vármegyéével egyezett, ide tartoztak Besztercebánya, Breznóbánya, Libetbánya bányavárosok, valamint Zólyom és Korpona sz. kir. városok is. Négy járásra osztották (besztercebányai, zólyomi, breznóbányai és nagyszalatnai járások). XII. Komárom megye 35,75 négyzetmérföldön, 78 454 lakossal. Székhelye Komáromban volt. Területe a régi Győr, Komárom és Esztergom vár20* 307