Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Ferenc, pesti polgármestert a miniszteri biztosi teendők ellátásával. Kerületéhez tartoztak Pest és Buda városok, továbbá Pest-Pilis, Pest-Solt, Esztergom, Heves, Borsod és Szolnok megyék, és a Jászkun kerület. Mindezek a pesti és az egri kerületi főbiztosság területét alkották. Koller külön ügyködése nem tartott sokáig, mert már április 15-én Geringer rendeletére át kellett vennie a pesti polgári kerület közvetlen vezetését, amire Ambrus Mihálynak, a kerület ideiglenes vezetőjének tartós betegsége adott okot. Geringer ugyanakkor elrendelte Kapy Edének, az egri főispánnak, hogy jelentéseit, amelyeket eddig közvetlenül a császári biztoshoz intézett, ezentúl — „sub sigillo volanti" — Koller útján, a katonai kerületi parancsnokság címére küldje (evvel a jelzéssel: „administrativer Gegenstand"). Ettől kezdve Geringer rendeletei is Kolleren keresztül mentek az egri kerületbe.

29 Koller irattára ezzel megszakad, átveszi a pesti főbiztosság irodáját, ennélfogva a miniszteri biztosság további iratait annak a fondjában (D 77.) kell keresni. Az itt tárgyalt állagba április 15-e után csak elvétve került bele egynéhány irat (403—419. ikt. sz.) Az iratok fraktúr alakban vannak elhelyezve, külzetükön felül az iktatószám a praesentatummal, alul ugyancsak az iktatószám, piros tintával, s alatta, vonallal elválasztva, K 850 jel látható. Az iratok általában iktatószámaik növekvő rendjében feküsznek, némely esetben az előiratokat szerelték a későbbiekhez. Segédkönyvek nem maradtak fenn hozzájuk. D 84—85. K, K. MINISTERIAL-COMMISSARIAT PRESSBURG (Pozsonyi cs. kir. miniszteri biztosság) 1849 november—1850 december 9 csomó, 3 kötet A pozsonyi miniszteri biztosságot az elsők között szervezték meg: gróf Attems Henrik belügyminiszteri tanácsos már 1849 novemberében átvette új hivatalát. Kerületéhez Pozsony megye (amelyet a pozsony—soproni főispáni kerületről (D 69.) választottak le), továbbá Nyitra, Trencsén, Turóc, Árva, Liptó megyék (gróf Forgách Antal nyitrai főispán kerülete (D 71.). és Nógrád, Zólyom, Hont, Bars megyék (báró Andreánszky Sándor besztercebányai főispán kerülete D 72—73.) tartoztak. Teljes hatáskörét csak akkor vehette át, amikor az új katonai kerületi parancsnok hivatalba lépett; addig arra kapott utasítást, hogy utazza be kerületét.

30 A pozsonyi miniszteri biztosság 1850. október 31-én szüntette be működését. Ekkor egyesítették a pozsony—nyitrai és a besztercebányai főbiztosságokkal, és alakult át pozsonyi kerületi kormányzattá (D 109—110.). 29 D 55. 1850: 6614. 30 D 84. 1849: 3.