Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

3. Benedek Lajos kormányzata 1860 július—október Az 1860. március 30-i minisztertanácsban — amelyben már Benedek mint kijelölt kormányzó is részt vett — Magyarország számára lényeges fordulatot hozó határozat született meg. A császár ebben a minisztertanácsban kifejezésre juttatta azt a kívánságát, hogy a kormányzó személyében bekövetkezett változással egyidőben kinyilváníttassék, mi az, amit Magyarországnak ,,a rendi képviselet és adminisztratív szervezés terén adnak, hogy ezzel megvonják az elérhető célok számára áthághatatlan határt, és így korlátozzák a mértéktelen kívánságok megvalósítására most fellendülő agitációt". E célból legfelsőbb elhatározásnak kell születnie a következő kérdésekben : 1. a magyarországi királyság országképviselete egy gyűlésben egyesítve vagy több gyűlésre megosztva hívandó-e össze? 2. a helytartóság eddigi öt részre bontása fenntartandó-e vagy nem? 3. a megyehatóságoknak milyen berendezkedés adandó? A kérdésekben megindult vitában a résztvevők véleménye megoszlott. Rechberg miniszterelnök, Nádasdy igazságügyminiszter, Rainer és Vilmos főhercegek az egységes országgyűlés ellen nyilatkoztak, Thierry rendőrminiszter mind az egységes, mind az öt részre bontott országgyűlést veszélyesnek tartotta. Thun és Bruck az országgyűlés megosztása ellen szóltak ugyan, de ők sem tartották az országgyűlést egyelőre összehívhatónak. Az ötfelé osztás ellen és az ország kívánságainak tekintetbe vétele mellett csak Goluchowski és Benedek szóltak teljes határozottsággal. A császár a vitát bezárva úgy döntött, hogy Magyarországon egyesített országgyűlés tartassék; ha ott aggályos túlkapások történnének, majd késedelem nélkül feloszlatják. Ezek után a miniszterek többsége úgy vélte, hogy a helytartósági osztályoknak is meg kell szűnniük, és az egész ország számára egységes helytartóság állítandó fel. A császár jónak látta, hogy a helytartósági osztályok egyesítésére és az egységes országgyűlés engedélyezésére vonatkozó határozatot Benedek kinevezésével egyidőben tegyék közzé.

76 A megyeszervezet ügyében egyelőre nem határoztak. A március 31-i és április 2-i minisztertanácsi ülésekben a megyeszervezet kérdése mellett újból szőnyegre került az országgyűlés és a helytartóság egységének kérdése is. Nádasdy és Rechberg még egy kísérletet tett, hogy a császár állásfoglalását megváltoztassa, Thun és Bruck továbbra is halogató taktikát ajánlott, a főhercegek ismét ellenezték az újításokat, Goluchowski és Benedek viszont a kormány határozott állásfoglalását kívánta a Magyarországnak adandó engedmények tekintetében. A császár egyelőre nem határozott, és csak jóval később, az április 19-i minisztertanácsban jelentette be, hogy döntését meghozta. Ezzel a keltezéssel ment ki azután a Benedekhez intézett legfelsőbb kézirat, a következő tartalommal: 76 Redlich I. 491—496. 1.; Berzeviczy III. 60—63. 1.