Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

osztályok székhelyén működtek, a közigazgatási rendőrség rájuk ruházott feladatait tekintve a megyefőnökkel álltak szolgálati viszonyban: neki tartoztak jelentést tenni minden államrendőri és biztonsági rendőri észleletről, és vele egyetértésben kellett intézkedniük a köznyugalom és biztonság fenntartása érdekében. Fegyelmi hatalmat azonban a megyefőnök nem gyakorolhatott a rendőrhatósági személyzet fölött. Míg a legfelsőbb rendőrhatóság központi rendőri hírlapot (Central-Polizeiblatt) adott ki, a rendőrigazgatóságok a helyi érdekű közleményeket az általuk szerkesztett rendőri hírlapban (Polizei-Anzeiger) tették közzé. A fokozatosan érvényesülő németesítő tendenciára jellemző, hogy amíg kezdetben az egyes magyarországi rendőrigazgatóságok székhelyén megjelenő rendőri hírlapok kétnyelvűek voltak, a soproni helytartósági osztály rendelete folytán az ottani „PolizeiAnzeiger" 1858-tól kezdve már csak német nyelven jelent meg.

73 Az 1858. évi szabályozás nem hatálytalanította a rendőrség hatáskörére vonatkozó 1850. december 10-i rendeletet, s a rendőrhatóságoknak az itt érintett közigazgatási rendőrségi feladatokon kívül továbbra is el kellett látniuk azokat a törvénykezési feladatokat is, amelyek reájuk az osztrák büntetőtörvénykönyv 49. §-a értelmében hárultak. A politikai és rendőri hatóságok hatáskörének jelentős bővítésére került sor 1858. szeptember l-jével. E nappal a politikai és rendőri hatóságok vették át bizonyos kihágások kivizsgálásának és büntetésének a feladatát, amit addig a bíróságok láttak el. Ezeket a kihágásokat a vonatkozó császári rendelet 57 pontban sorolja fel.

;/j Olyanok ezek, amelyek a politikai és rendőri hatóságok ügykörébe vágnak, s közigazgatási úton történő elintézésük az eljárást egyszerűsítette, és a bíróságokat tehermentesítette. E kihágási ügyekben az első fokú hatóság annak a helynek, ahol a kihágást elkövették, politikai hatósága, olyan helyeken, ahol a politikai ügyvitelt a községi tanácshoz utalták, a községi tanács, olyan helyeken pedig, ahol a rendőrigazgatóság működött, bizonyos kihágásokra nézve az utóbbi volt. Másodfokon a politikai országos hatóság (helytartósági osztály) döntött. Harmad- (és végső) fokú hatóság általában a belügyminisztérium volt, ha azonban első fokon a rendőrhatóság döntött, legfelső fokon a belügyminisztérium és a legfőbb rendőri hatóság által kiküldött vegyes bizottság ítélkezett.

75 A Bach-féle definitívum — amint láttuk — a neoabszolutizmust deklaráló császári „alapelveken" épült. Az alapelvek az egyes koronatartományoknak országstatútumokat s ezek alapján megszervezendő képviseleti 73 A körözéseket kezdetben az egész ország területére vonatkozóan a pesti rendőrigazgatóság tette közzé; 1853. szeptember 1-től kezdve mindegyik rendőrigazgatóság maga publikálta a hivatali területét illető körözési hirdetményeket. 7i Orsz. Kormánylap 1858. 372—377. és 438. 1. 75 A kérdéses kihágások között szerepel — többek között — nyílt parancsok és rendeletek megsértése, legények vándorkönyv nélküli alkalmazása, nyomda jogosítatlan tartása, gyógyászat jogosítatlan gyakorlása, méreggel való jogosítatlan kereskedés, gyanús fegyverek készítése és kijavítása, öncsonkítás katonáskodás elkerülése végett, szándékos testi sértés, sebes és vigyázatlan lovaglás és kocsizás, tolvajlás, sikkasztás, csalás, amennyiben a büntető törvénykönyv szerint csak kihágásnak minősül, üzletszerű prostitúció, megrögzött részegség, a fegyverek készítése és birtoklása tekintetében fennálló tilalmak áthágása, amennyiben ezeket vétségeknek nem nyilvánították.