Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
már állomáshelyükön legyenek, és kötelességüket teljesítsék. Ezt a „pásztorlevelet" a megyefőnököknek szóban kellett közölniük a szolgabírói hivatalnokokkal, a hivatali eskü kivételekor, és saját hatáskörükben gondoskodniuk kellett annak megvalósításáról. 69 Az ostromállapot megszűnését követőleg végre kellett hajtani a katonai kormányzat teljes különválasztását a polgári kormányzattól, és ezzel kapcsolatban megszűnt a „katonai és polgári kormányzóság", ül. átalakult főkormányzósággá. Az új helyzetben körül kellett határolni Albrecht főherceg hatáskörét, mert funkciója a tisztán polgári kormányzaton belül, az öt kerület viszonylagos önállósága mellett, problematikussá vált. A főkormányzóság és a helytartósági osztályok hatáskörét szabályozó rendeletet 1856. december 31-én tették közzé.' 0 Eszerint a főkormányzóság az ország legfelsőbb politikai hatósága, s neki van alárendelve az ország valamennyi politikai és rendőri hatósága. Emellett a helytartósági alelnökök vették át általában azt a hatáskört, ami az 1853. évi szervezési rendelet szerint a helytartónak járt, s a helytartósági osztályok váltak a maguk területén országos politikai és legfelsőbb közigazgatási hatóságokká, a hozzájuk utalt ügyágazatokban. A politikai hatóságokhoz utalt ügyágazatok általában nem változtak 1853 óta. A leglényegesebb változást ezen a téren az 1854. évi bányatörvény végrehajtására vonatkozó 1855. március 20-i utasítás hozta. 71 Eszerint Magyarországon az országos politikai hatóság mint bányafőhatóság kezeli a bányatörvényt, s ily módon az elsőbíróságképp a bányakapitányságok által eldöntött ügyekben másodbíróságképp neki kell döntenie. A helytartósági osztályok ebbeli hatásköre a végrehajtási utasítás kihirdetése napjával (1855. április 28.) kezdődött. A rendőri igazgatás hatósági szervezetét és annak feladatait az 1858. április 13-án kelt legfelsőbb elhatározás 72 szabályozta. Eszerint a rendőrség legfelsőbb irányítása államrendőrségi és biztonsági rendőrségi ügyekben a legfelsőbb rendőrhatóság vezetőjét, helyi rendészeti ügyekben pedig a belügyminisztert illette. Az egyes koronaországok rendőrigazgatása az országfőnöknél és az országos politikai hatóságnál összpontosult. Ezekhez küldte rendeleteit a legfelsőbb rendőrhatóság vezetője és a belügyminiszter. Magyarországon a főkormányzó intézkedett rendőri ügyekben a számára 1856 novemberében kiadott utasítás által megszabott hatáskörben. Az egyes helytartósági osztályok hivatali területén a rendőrséget a helytartósági osztályok és azok vezetői kezelték. Alsó fokon az államrendőrségi és biztonsági rendőrségi feladatokat a rendőrhatóságok, ahol ilyenek nem voltak, ott a politikai hatóságok látták el. A helyi rendészeti feladatok viszont (egyes, a rendőrhatóságokhoz utalt speciális feladatoktól eltekintve) a politikai hatóságokra és a községi elöljáróságokra hárultak. A rendőrhatóságok közvetlenül a helytartósági osztály vezetőjének, legfelsőbb fokon a legfőbb rendőrhatóság főnökének voltak alárendelve. Azok a rendőrhatóságok, amelyek nem a helytartósági 69 D 46. 1854:7035 (7232). 70 D 46. 1857:XVI.B.l. 56. l l Orsz. Kormánylap 1855. 173. 1. 72 Allerhöchste Anordnungen über die allgemeine Einrichtung und Bestimmung der Polizei-Verwaltung. D 185. 1860:309.
