Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai

ilyen vegyes iratok az Országos Levéltárba kerültek, ahol azokat nem osztották vissza eredeti helyükre, hanem továbbra is együtt tartották. Ezeknek a vegyes állagoknak a megszüntetését nem tartjuk szükségesnek, mert bennük egyes építkezések történetének forrásanyaga együtt található proveniencia szerinti tagolásban, s így ezek mintegy az előbbiekben ismertetett fondok kikülönített s tárgyi vonatkozásaik szerint együtt tartott részei. D 260. A CSÁSZÁR FÜRDŐ ÉS A BUDAI VÁRPALOTA ÚJJÁÉPÍTÉSÉRE VONATKOZÓ IRATOK 1844—1867 10 csomó 1—6. A Császár fürdőre és a budai várpalotára vonatkozó iratok 1849—1867 6 csomó 7—10. A Császár fürdő-alapból a részvényeseknek kifizetett kamatösszegek nyilvántartása 1844—1845 4 csomó Az első hat csomóban levő iratokat a belügyminisztérium számára válogatták ki, s onnan kerültek az Országos Levéltárba 1879-ben. Proveniencia szerint a következőképpen tagolódnak: 1. csomó: D 77. Szentiványi Vince pesti ker. főbiztos 1849—1850 D 106. K. k. Districts-Regierung Pest, világi alapítványi osztály 1851 D 46. K. k. Militár-Civil Gouvernement für Ungarn. Civil Section 1852—1859 2. csomó: D 122. K. k. Statthalterei Abtheilung Ofen. Általános iratok 1853—1860 3. csomó: D 194. M. kir. helytartótanács, egyházi másodrendű osztály 1861 D 219. M. kir. helytartótanács, egyházi kútfő 1862—1865 4. csomó: D 219. M. kir. helytartótanács, egyházi kútfő 1866—1867 Bizottsági jegyzőkönyvek 1848—1859 5. csomó: D 223. M. kir. helytartótanács, közlekedésügyi kútfő 1861—1865 6. csomó: D 122. K. k. Statthalterei Abtheilung Ofen. Általános iratok 1857—1859 Az iratok túlnyomó többsége nem magára az építkezésre, hanem az ahhoz szükséges pénzösszegek előteremtésére vonatkozik. A budai várpalota újjáépítéséhez az országos alapból biztosították az anyagi fedezetet, a Császár fürdő szanálásához viszont a budai várpalota építési alapjából nyújtott a kincstár az irgalmas rendnek 168 000 forint kölcsönt. A rend a kölcsön birtokában egyezséget kötött a fürdő vagyonbukott haszonbérlőjével az alapítvány biztosítása végett. Az iratok egy része a kincstár mint a Lukács fürdő tulajdonosa, és a budai irgalmas rend mint a Császár fürdő tulajdonosa közti jogviszályra, egy másik része a Császár fürdő gőzkazánjának felállítására és megvizsgálására vonatkozik.