Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai

ber 15-én — Magyarország új közigazgatási beosztására való tekintettel — újonnan szabályozta az építészeti kerületek elhatárolását és a kihelyezett járási mérnökök területi illetékességét.

58 Ezzel kapcsolatban elrendelte, hogy a kerületek székhelyén működő járási mérnökök december l-jével személyzetükkel együtt bevonandók az illetékes építészeti hatóságba. A nagyváradi járási mérnök külön ügykezelése ily módon megszűnt, a nagyváradi építészeti kerületi hivatal keretében működött tovább. Az iratok iktatószámaik növekvő rendjében követik egymást, hozzájuk segédkönyvek nincsenek. A DEFINITlVUM IDŐSZAKÁNAK ORSZÁGOS ÉPÍTÉSZETI HATÓSÁGA 1853—1860 A Bach-féle definitívum a magyarországi helytartóság öt részre bontásával párhuzamosan az építészeti igazgatóság dekoncentrációját is megkövetelte. A kereskedelem-, ipar- és közlekedésügyi miniszter által 1853. szeptember 9-én a magyarországi építészeti szolgálat végleges szervezésére nézve megállapított alapelvek szerint az építészeti igazgató a szükséges segédszemélyzettel együtt közvetlenül a katonai és polgári kormány kötelékébe kerül, maga az igazgatóság pedig öt osztályra bontva működik, az egyes közigazgatási területek székhelyein. Az alapelveknek megfelelően a belügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter 1853. október 10-én közös rendeletben szabályozta az új építészeti hatóságok szervezetét és hatáskörét. A rendelet 1853. november l-jével lépett hatályba, e nappal vált külön az építészeti igazgató és az építészeti igazgatóság személyzete, s alakult meg az előbbiből a kormányzóság építészeti osztálya, az utóbbiból pedig a budai építészigazgatósági osztály. D 277., 238. K. K. MILITAR- UND CIVIL-GOUVERNEMENT FÜR UNGARN: BAUSECTION (A magyarországi cs. kir. katonai és polgári kormány építészeti osztálya) 1853—1860 30 csomó, 12 kötet Az 1853. október 10-i szervező rendelet szerint Magyarországon a helytartó (kormányzó) a középítészeti szolgálatnak is legfelsőbb irányítója. Ennek megfelelően az ügyforgalom a kereskedelmi miniszter és a magyarországi építészeti hatóságok között a helytartó közvetítésével bonyolódik le. A helytartónak jogában állt a rendelet szerint az építészeti hivatalnokok ellen fegyelmi vizsgálatot indítani, indokolt esetben bárkit felfüggeszthetett hivatalától és fizetésétől, köteles volt azonban az ilyen esetekről a kereskedelmi minisztert értesíteni. Amikor később a magyarországi katonai és polgári kormányzóság „főkormányzósággá" alakult át, s a belügyminiszter 1856. december 31-én az utóbbinak hatáskörét szabályozta, e szabályzatban a középítészeti szol58 D 231. 1850:1789.; D 232. 1850:1220.