Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai

vénytelen) irattári jelzetre is utalnak. Az 1852. évből két mutatókönyv van, mindegyik teljes betűsort ad (A—Z), a két kötet címszavai egymást kiegészítik. D 236. K. K. DISTRICTUAL BAUAMT ZTJ GROSSWARDEIN (Nagyváradi cs. kir. építészeti kerületi hivatal) 1850—1853 46 csomó, 10 kötet 1—46. Iratok 1850—1853 47—50. Iktatókönyv 1850—1853 51—54. Mutatókönyv 1850—1853 55—56. Szabályrendeletek mutatója 1850—1852 46 csomó 4 kötet 4 kötet 2 kötet A hivatalt Wallandt Henrik főmérnök vezette. Az eredetileg tárgyi rendszerbe osztott iratokat már 1851-től iktatószámok szerint rendezték át. Az (érvénytelen) irattári jelzetet az 1850. évi segédkönyvek is feltüntetik. Az iktatókönyvet az 1850. évben havonként, majd félhavonként vezették, a további években áttértek a naptári éven belüli folyamatos, megszakítatlan iktatásra. A szabályrendeletek mutatója az iktatószámra utal, maguk a szabályrendeletek a többi irattal együtt, iktatószámuknak megfelelő helyen vannak elhelyezve. D 237. K. K. BEZIRKSBAUAMT ZU GROSSWARDEIN . (Nagyváradi cs. kir. építészeti járási hivatal) 1850 1 csomó 1. Iratok 1850 1 csomó Az építészeti járási mérnökök közül egyedül Pották Lajos nagyváradi építészeti járási mérnök iratai vannak meg az Országos Levéltárban. A nagyváradi építészeti kerület három építészeti járásra tagolódott: Szabolcs, Szatmár és Észak-Bihar (Bihar megyének a Sebes-Köröstől északra eső része) megyék és a hajdú városok építészeti szempontból a debreceni járási mérnökhöz, Dél-Bihar és Békés megyék a nagyváradi járási mérnökhöz, Csongrád, Csanád és Arad megyék az aradi járási mérnökhöz tartoztak.

57 A járási mérnökök közvetlenül az építészeti kerületi hivatalnak voltak alárendelve, s nem fordulhattak egyenesen Mitis miniszteri biztoshoz. Pották Lajos 1850 júliusában kezdte meg működését, mint nagyváradi járási mérnök, Dél-Bihar és Békés megyékre kiterjedő illetékességgel. Leginkább kincstári és alapítványi építkezések költségeit kellett előirányoznia, a munkát azután árlejtés útján valamelyik kőművesnek adták ki, majd a mérnök a végzett munkát megvizsgálta, s arról bizonyítványt adott ki az építtetőnek. Pották utolsó elintézése november 12-i keltet visel. Mitis novem57 D 232. 1850:39.