Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

HARMADIK RÉSZ A politikai kormányhatóságok felügyelete alatt működő szakhivatalok iratai

Az építési hatóságok felállítására és hatáskörére vonatkozó alapelveket az uralkodó 1849. december 15-én hagyta jóvá. Ezek szerint az állami építkezések keresztülvitelére Bécsben építészeti főigazgatóságot (General Baudirection) állítottak fel, ez vasútépítési, út- és vízépítési, meg középítészeti osztályokra oszlott. A főigazgatóság alatt az országos építészeti igazgatóságok intézték a műszaki ügyeket, végeztették el a minisztérium által elrendelt építkezéseket, ugyanilyen osztályokban. A magyarországi építésügyi szabályozás céljából már 1849 október végén kiküldötte a miniszter Mitis Ferdinánd osztálytanácsost, s Geringer ezzel kapcsolatban elrendelte az építési igazgatóságnak, hogy Mitis szolgálati utasításainak tegyen eleget, és támogassa őt küldetésének teljesítésében. Mitis azonnal megkezdte a vidéki építési igazgatóságok szervezését, és a személyzet egy részét Budáról oda helyezte át. Az áthelyezetteknek 1850. július 15-ig kellett elindulniuk új beosztási helyükre. Baumgartner miniszter 1851. augusztus 18-án Fischer Károlyt, a General Baudirection felügyelőjét nevezte ki a budai építési igazgatóság vezetőjévé. Fischer itteni működése azonban csak addig tartott, amíg Mitis magyarországi megbízatása le nem járt. Ekkor, 1852. november 7-én, a temesvári építészeti igazgatóság élére nevezték ki. A magyarországi építészet ügyét Mitis távozása után a miniszter olyan szakférfiúra bízta, aki már bizonyságot tett kiváló szervezési képességeiről. Menapace Flórián Erdélyben teljesített Mitiséhez hasonló feladatot, s az ottani építészet ügyét mint építészeti igazgató, fellendítette. Menapace 1853 elején vette át új hivatalát, megérkezéséig Tenczer Károly főmérnök vezette a magyarországi építészeti igazgatóságot. Az építészeti igazgatóság hatásköre a provizórium időszakában többször is módosult. Az 1851. év folyamán megalakult a Central Commission für die Theissregulierung, közvetlenül a General Baudirection alá rendelve. A Tisza-szabályozás így kikerült az építési igazgatóság hatásköréből. A következő év október l-jével pedig a vasutak ügyét is különválasztották s a Zentral Direction für Eisenbahnbauten alá utalták; ez közvetlenül a kereskedelmi minisztérium alá tartozott. 1852. május 12-én megszűnt a General Baudirection. Az országos építészeti igazgatóság hatáskörében ettől kezdve az út-, víz- és magasépítési ügyek maradtak, közvetlenül a kereskedelmi minisztérium második osztálya (Bausection) alárendeltségében. 1853. november l-jével az építészeti hivatalokat a helytartóság alá rendelték. A helytartósággal már addig is szoros volt a budai építési igazgatóság kapcsolata: míg Windischgrátz idején az 1848 előtti állapotnak megfelelően a kincstári igazgatástól függött, 1849 júliusa óta Geringertől kapott rendeleteket, elszakadt a pénzügyigazgatástól, és kapcsolata a politikai igazgatással mind szorosabbá vált. Az 1849—1851. évi iratok selejtezettek, az iktatókönyvekben megjelölték, mely iratokat selejteztek ki. Az 1849—1850. évi mutató a megfelelő évi iktatókönyvvel van egybekötve. Az „Elenchon" a mutatókönyv tartalomjegyzéke, a főbb címszavakat közli, és utal a mutatókönyv lapszámára, amely lapon a címszó és a vonatkozó bejegyzések megtalálhatók. A mutatók egyébként igen részletesek, jó rendszerezésben közlik az egyes iratok tárgyát és iktatószámát. Az osztályiktatókönyvekben az osztály-iktatószám 30* 451