Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai
főhatóságok elnökségeivel a közvetlen érintkezés. 1861. január 24-től, az ekkor életbe léptetett új ügyfelosztásnak megfelelően, a sajtóügy s az útlevélügy tárgyalását, amely eddig az elnökségen történt, a helytartótanács vette át. Pálffy Móric helytartói kinevezésével kapcsolatban ezek az ügyek — legalábbis részben — ismét az elnökségre kerültek vissza. Pállfy hatáskörét 1861. november 5-én kiadott, részletes helytartói utasítás szabályozta, ez a helytartó számára messzemenő jogokat biztosított s kötelességeket írt elő, a helytartótanács hatáskörét viszont lényegbevágó módon megnyirbálta. Az utasítás szerint a helytartó a helytartótanács főnöke, ő vezeti s ellenőrzi az ország politikai közigazgatását, s ezenfelül gyakorolja a reá személy szerint mint helytartóra ruházott jogokat. Ö intézi el az uralkodótól, a kancellártól vagy az októberi diploma határozatai értelmében Magyarországra is kiterjedő hatáskörrel felruházott más központi kormányszékektől személyes elintézés végett közvetlenül hozzá utalt ügyeket. A helytartótanács minden tanácsülésén elnökölhet, vagy azokat meghallgathatja, s joga van a helytartótanács rendes ügykezelésének biztosítására általa alkalmasnak tartott intézkedéseket tenni. Az ország közigazgatásában észlelt fogyatkozásokon saját hatáskörében segíthet, vagy felsőbb helyen javaslatot tehet a szükséges intézkedések megtételére. Ö gondoskodik az egész országban közhírré teendő legfelsőbb parancsoknak és az ország ügyeiben illetékes központi hatóságok rendeleteinek kihirdetéséről és végrehajtásáról. Az általa kibocsátott s az egész országra érvényes rendeleteket saját névaláírásával adja s hirdeti ki. A rendőrség legfelsőbb vezetése az egész országban a helytartót illeti. Megfelelő intézkedéseket tesz a közrend, nyugalom és közbiztonság megóvására, szükség esetén fegyveres erő segítségével is. A helytartó továbbá az illetékes felsőbb hatóságokat az országban tapasztalt minden fontosabb eseményről értesíti, és azoknak az ország állapotáról általában állandó tudósításokat küld. A helytartó kezében van a sajtó, az egyletek, színházak, színi előadások, az útlevélügy és az idegenellenőrzés legfelsőbb vezetése, ő ad engedélyt olyan egyletek működésére, amelyeké magasabb jóváhagyáshoz nincs kötve. Állandó színház felállítására felsőbb engedélyt kell kikérnie. Nemességi fokozatok, rendek, címek és kitüntetések adományozása iránt a helytartó tesz javaslatot. Ö engedi meg az elemi csapások által károsult lakosok számára az országos gyűjtést. A helytartótanács hatáskörébe tartozó ügy ágak évi költségvetéseit ő terjeszti fel jóváhagyás végett. Az uralkodónak a kancellár útján javaslatot tesz a helytartó tanácsosok, főispánok és más megyekormányzók kinevezésére. Ö nevezi ki Buda és Pest fővárosokban a polgármestert és városbírót. Ö adhat a hivatalnokoknak bizonyos keretek között szabadságot, jutalmakat, segélyt, fizetési előleget. Őrködik minden alatta álló politikai hivatalnok magaviselete fölött, s fegyelmi hatalmat gyakorol. A helytartónak jogában áll a bírósági és pénzügyi közegektől felvilágosítást kívánni, s e közegek kötelesek neki a kívánt felvilágosításokat megadni. A helytartó a rábízott ügyek vezetéséért felelős. A helytartói utasításban megjelölt ügyeket november 14-től kezdve az elnökségen tárgyalták, a
