Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

ható, ebben pártfogást kérő levelek is, különösen az októberi diplomát követő időből. Emellett örökségére vonatkozó iratok, ügyvédjével folytatott levelezése, és eredeti peres iratok feküsznek itt a gombási zálogbirtokot terhelő követelése ügyében. D 191—227. M. KIR. HELYTARTÓTANÁCS 1861—1867 Ferenc József az 1860. október 20-i diplomában bejelentette az 1848 előtti magyarországi főkormányszék, a m. kir. helytartótanács újbóli életbeléptetését. Október 30-án ifj. Majláth György volt baranyai főispánt magyarországi főtárnokmesterré s belső titkos tanácsossá nevezte ki, és „addig is, míg Magyarországnak kir. helytartója kineveztetnék", a m. kir. helytartótanács elnökletét és az ország politikai közigazgatásának ideiglenes vezetését ráruházta. A m. kir. helytartótanács elnöksége hatáskörét és ügyintézését tekintve éppúgy elkülönült a m. kir. helytartótanácstól, mint az 1848 előtti időkben, amikor a helytartótanács elnöke, a nádor, a maga irodájában intézte a helytartói hatáskörénél fogva őt illető ügyeket vagy, mint ahogy Albrecht főherceg idejében a kormányzóság elkülönült a helytartóságtól. A visszaállított helytartótanács elnökségi iratait és a tulajdonképpeni helytartótanácsi iratokat egyetlen fondnak tekintjük ugyan, keletkezésük történetét, tárgyukat azonban — tekintettel a köztük levő különbségekre — külön-külön ismertetjük. D 191. ELNÖKSÉGI IRATOK 1861—1867 401 csomó. 71 kötet 1—469. Elnöki iratok 1861—1867 470. Űtievélügyi iratok 1862—1867 471. A helytartó személyes jegyzőkönyve 1861—1865 472. Kivonatok 1862—1866 398 csomó, 71 kötet 1 csomó 1 csomó 1 csomó Majláth György főtárnokmester hivatali működését 1860. november 16-án kezdte el, a budai ún. összpontosított helytartóság (k. ki vereinigte Statthalterei für Ungarn) elnöki hivatalában, mely ettől kezdve a m. kir. helytartótanács elnöksége néven szerepelt, azonban csak 1861. január l-jével alakult át személyi összetételében oly módon, hogy a magyar nyelvű belső ügykezelésre áttérhetett. így belső ügyviteli szempontból az utóbbi dátum az elválasztó határvonal, s a helytartótanács elnökségének regisztratúrája 1861. január l-jével kezdődőleg iktatott iratokat tartalmaz; az ezt megelőzők az összpontosított helytartótanács elnökségi iratai (D 161.) közt vannak elhelyezve. A folyamatosság személyi téren is megvolt, január 1 után is, mind az ötvenes évek, mind a 48 előtti idők hivatali gyakorlatával: az újjáalakult elnöki iroda igazgatója egészen a kir. helytartó kinevezéséig Szalay István maradt, ugyanaz, aki az összpontosított helytartóság elnöki