Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

kancelláriának amúgy is csak az országos alapokra nézve volt utalványozási joga, de nem az államkincstár terhére történő kifizetések tekintetében. A kancellária számosztálya 1861 novemberében kezdte meg működését, amikor is a kamarai főszámvevőségtől Muchmayer Sándor számtanácsost, az államminisztérium számosztályáról pedig Kindermann Lajos számtisztet oda helyezték át. A kancellária csak úgy tudta a magyarországi igazgatási ágak számvevői és pénztári működését ellenőrizni, s utalványozási jogát gyakorolni, ha nyilvántartotta az évi előleges költségvetésben neki nyújtott hitel felhasználását. Evégből a kebelbéli számosztálynak különböző előjegyzéseket kellett vezetnie, és gyűjtenie kellett bizonyos magyarországi hatóságoktól befutó kimutatásokat. így jöttek létre a számosztály iratai. A meglevő iratok csak töredékét képezhették a számosztály által gyűjtött és ott keletkezett iratoknak, s így nem adnak teljes képet az osztály működéséről. Az évi előleges költségvetéseket közigazgatási áganként készítették el. A központi ügyvezetés (kancellária) évi költségelőirányzatát a kamarai főszámvevőség állította össze. A politikai közigazgatás és az alája rendelt pénzalapok és intézetek költségvetését a Budán székelő magyarországi es. kir. államszámvevőség (k. k. ung. Staatsbuchhaltung) dolgozta ki, ezek mellett mindig ott találjuk a helytartótanács bizottmányi (1864-től szakosztályi) ülési jegyzőkönyvét, a költségelőirányzatok felülvizsgálatáról. A törvénykezés és ahhoz tartozó pénzalapok és intézetek költségelőirányzatait a magyar államszámvevőség a hétszemélyes tábla elnökségének küldte meg, s onnan kerültek fel a kancelláriára. A vallás- és közoktatásügy és ahhoz tartozó pénzalapok és intézetek költségvetési előirányzatait is a helytartótanács vizsgálta felül. Az 1865. évi költségvetések között az útépítési alap részletes, az állammérnöki hivatalok által kidolgozott és az orsz. építészeti igazgatóság által összegyűjtött, s az országos műszaki számfejtő osztálynál tárgyaltatott és helyesbített előirányzatok egy részét is megtaláljuk (Abaújtól Krassó megyéig, a megyék nevének betűrendjében). A havi javadalomkezelési kimutatások között különböző típusúakat találunk. Ezek a következők: „Übersicht der beim Etat der königl. ung. Hofkanzlei vorgefallenen reellen Ausgaben und Einnahmen" 1865 január—1866 november. (Havonkénti kimutatások a kancellária státusában eszközölt kiadásokról és bevételekről, közigazgatási ágak szerint részletezve: központi igazgatás, politikai hatóságok, állami fegyintézetek, építészeti hatóságok, különböző alapok.) „Dotations-Gebahrungs-Übersiehten" 1860 október—1865 június. (A magyar államszámvevőség havi kimutatásai az egyes közigazgatási ágak javadalmának kezeléséről.) „Ausweis der von den Gendarmerie-Regimentern behobenen VerpflegsDotation" 1862 szeptember—1867 február. (A k. k. Militär Zentral und Marine Buchhaltung által készített kimutatások az egyes magyarországi csendőrezredek javadalmazásáról.)