Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

MÁSODIK RÉSZ Az októberi diploma korában működő politikai kormányhatóságok iratai

átruházás folytán annak hatáskörébe tartoztak. 1861 novemberében azonban a megyei és városi szervek intézkedési jogát megnyirbálták, s azt ugyan kisebb részben a helytartótanácsra, nagyobb részben azonban a kancelláriára ruházták át. így a visszaállított kancellária működése az 1848 előttihez viszonyítva szélesebb körű volt. Teljes egészükben a kancelláriára hárultak a volt cs. kir. igazságügyminisztérium teendői, a törvényszékek szervezése s állandó ellenőrzése, valamint a törvényhozás bizonytalan állapotának következtében a törvények magyarázata, az ideiglenes törvények anyagi vagy formális részének szükségessé vált javításáról való tárgyalások. A kancelláriának volt fönntartva a politikai közigazgatásnak, a közigazgatási bíráskodásnak, a kultuszügyeknek, a közoktatásnak legfőbb irányítása, a földtehermentesítéssel, adóüggyel, kereskedelemmel, közlekedésüggyel, nyilvános intézetekkel stb. összefüggő kérdésekben a felsőfokú döntés; végül alsóbb hatóságok döntése ellen benyújtott fellebbezések elintézése, ami főleg úrbéri, iparés privilégiumügyekben fordult elő igen nagy számban. A kisebb jelentőségű ügyeket a kancellária saját hatáskörében intézte el. Azokat ellenben, melyekben a döntés az uralkodónak volt fönntartva, fel kellett oda terjesztenie. Ezek voltak elsősorban az ország közjogi helyzetét érintő ügyek, a kegyelmi ügyek, kinevezési és kitüntetési ügyek, nemesítések, alapítványok engedélyezése, segélyügyek, nem rendszeresített járandóságok, pótlékok stb. engedélyezése. A felségfolyamodványok elintézése, általában a kegyelmi ügyek közé számított. A kancelláriai levéltár iratainak tárgya a kancellária hatáskörénél fogva felöleli a gazdasági élet, politika, jogszolgáltatás és közigazgatás jóformán minden területét. Gazdasági vonatkozásban a következő nagy tárgykörök fordulnak elő: a) közgazdászat, erdészet (erdőhasználati jog, államerdészet), bányászat (bányakapitányságok és bányabíróságok, túrzási és szabadkutatási engedélyek, bányavám, mértékilleték, bányaadó, bányajog, bányai telekkönyvek), elemi csapások; b) ipar, iparszabadalmak, céhbeli iparüzletek; c) közlekedés, útépítés, vasutak, vízszabályozás, hajózás, posta, távírdák; középítkezések, közmunkaügy, országos építészeti pénzalap; d) kereskedelem, privilégiumok, vásár- és vámügy, kereskedelmi és iparkamarák; e) takarékpénztárak, hitelintézetek; f) zálogház, jótékony intézetek, szegényügy; g) úrbéri ügyek, földtehermentesítés, földtehermentesítési alap; h) egyenes és közvetett adók, országos pénzalap. A politikai tárgyú ügyek között ezeket az általános csoportokat vehetjük fel: a) közjogi, országgyűlési, megyeközigazgatási, városi, községi ügyek; bj a polgári, büntető, telekkönyvi, váltó-, kereskedelmi, bánya- stb. törvények vagy szabályrendeletek előkészítése, kiadása és értelmezése; c) államés közbiztonság, a csendőrséggel, rendőrséggel, útlevelekkel, sajtóüggyel, egyesületi élettel, előadások engedélyezésével és fegyvertörvénnyel kapcsolatos ügyek; d) kegyelmi és kitüntetési ügyek. A jogszolgáltatás körébe vágnak: a) a polgári törvénykezésre, árvaügyre, nagykorúsításokra, törvényesítésekre, örökbefogadásokra, nemességigazolásokra, hitbizományokra vonatkozó; b) a vízhasználati jogot, telekkönyveket, mezőrendőrséget, polgári megbírálás alá eső kihágásokat érintő ügyek; továbbá c) a büntető törvénykezéssel kapcsolatban a bűnügyek, a