Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

27. Iskola ügyi iratok mutatókönyve 1853 1 kötet 28. Irattári szerelőkönyv 1851—1853 1 kötet Az alapítványügyi iratok közé sorolták az egyletek, az Országos Pénztárak, a jótékony intézmények, a takarékpénztárak és zálogházak, s egyéb „világi alapítványok" ügyeinek iratait. Az egyleti ügyek irataiban az egyletek működésének engedélyezése, alapszabályaik felülvizsgálata, gyűlések tartására engedélyek, gyűjtéseik, hagyományozási, örökösödési, peres ügyeik, kölcsön- és segélykéréseik fordulnak elő. Az egyletek fogalma alá vonták a gazdasági egyesületeket: ipari és kereskedelmi vállalatokat, hitelintézeteket is. Az Országos Pénztárak (Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, Ludoviceum, Országos, Felkelési Pénztár) számadásait az Országos Pénztári Hivatal havonta felterjesztette a kerülethez, s az utóbbi azokat közvetlenül a belügyminisztériumhoz továbbította. A Nemzeti Múzeum néhány ügyével is találkozunk itt. Az iratok jelentős része különféle szeretetintézmények ügyeivel foglalkozik: a vakok, süketnémák, őrültek, lelencek, szegények intézeteinek s a kórházaknak ügyeivel. Az intézetekbe való felvétel, az ápolási költségek behajtása, behajthatatlanság esetén szegénységi bizonyítvány felküldése fordulnak elő leggyakrabban. Külföldi kórházakban ápolt hazai betegeknek s viszont: hazai kórházakban ápolt külföldi betegeknek ápolási díjuk behajtása tárgyában megkeresték a területileg illetékes hatóságot, amelyik intézkedett a behajtásra vonatkozólag, ill. behajthatatlanság esetében nemleges jelentést adott. A különböző szeretetintézmények időnként jelentéseket tettek az intézetek működéséről, az intézetben ápolt betegekről, az intézet vagyoni helyzetéről, számadásairól, gazdasági és személyi, fegyelmi ügyeiről. A kisdedóvó intézetek létesítésével kapcsolatban is találunk adatokat. Előfordulnak iratok a megyei rabok dolgoztatásáról és ellátásáról, a katonai nevelőintézetekbe, az angolkisasszonyok intézetébe való felvételekről, a koldulás megszüntetésére, az árvízkárosultak megsegítésére vonatkozó megmozdulásokról. A takarékpénztári és zálogházi ügyek iratai között a takarékpénztárak további fennállásáért, gyűlések megtartásáért folyamodó engedélykérelmekkel, pénztári kimutatások felterjesztésével, a takarékpénztárak részére kölcsönt kérő folyamodványokkal, elveszett takarékpénztári betétkönyvek köröztetésével találkozunk. Űgyszintén vannak jelentések a zálogházak pénzügyeiről, személyi ügyeiről, zálogházi alkalmazottak elleni panaszokról, megsemmisült kötelezvények helyett újak kiadásáról. Végül meg kell még említeni a Széchényi—Kollonics-féle alapítvány ügyeit, az izraeliták iskolai alapítványainak ügyeit és egyes alapítványi tőkék visszakövetelésének ügyeit. 1853 júliusában — miután az iskolahatóságot feloszlatták — ebben az osztályban jelennek meg az iskolaügyek iratai. Ezek azonban már nem a kerületi kormányzat, hanem a helytartósági osztály működése során jöttek létre. Az iskolaügyi iratokat külön iktatták. Az irattárban belőlük alkották meg a 16. kútfőt (az alapítványügyi iratok az 1—15. kútfőkben foglalnak helyet).