Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

rületi főispánokkal leveleztek, a miniszteri biztos azonban gyakran intézett körleveleket közvetlenül hozzájuk. A miniszteri biztosok hatásköre idővel erősen megnőtt. 1850 márciusában Bach — Geringer javaslatára — úgy döntött, hogy a megüresedett és a jövőben megüresedő kerületi főispáni helyeket ne töltsék be, hanem a miniszteri biztosok vegyék át az ilyen kerületek közvetlen vezetését. Így történt ez a soproni kerületben már korábban, Cziráky lemondása folytán. Ily módon a katonai parancsnokságok és a miniszteri biztosok közvetlen kapcsolatba kerültek az alsóbb szervekkel, amelyek a néphez közelebb állottak.

26 A miniszteri biztosok hivatalait ezért egy-egy megfelelő kerületi előadó beosztásával erősítették meg. Ugyanakkor a tanügyi kerületeket is a katonai kerületek beosztásához szabták, a kerületi tanfelügyelőket pedig „a polgári ügyek vitelével megbízott miniszteri biztosok mellé, mint azok segédhivatalnokait" állították. így a tanfelügyelők közvetlen korrespondenciája az iskolák elöljáróival megszűnt, a miniszteri biztosok iratai közé pedig általában sok iskolaügyi került.

27 Bordolo altábornagy, a kassai kerület parancsnoka ez év júliusában a polgári osztályon kívül még egy külön rendőri osztály szervezésére kért felsőbb helyen engedélyt a rendőri ügyek intézésére. Erre azonban nem került sor, mert ekkor már előkészület alatt állt az új rendőri hatóságok megszervezése. Maguk a miniszteri biztosságok sem voltak hosszú életűek. A katonai kormányzat megszüntetése és a polgári közigazgatás különválasztása tovább haladt előre. Egy ilyen további lépést jelentett az 1850. szeptember 8-i legfelsőbb elhatározás alapján a belügyminiszter által 13-án kiadott rendelet a magyarországi politikai közigazgatási hatóságok új szerkezetéről,

28 amely az országot közigazgatási tekintetben öt vidékre (kerületre) osztja, s ezek közigazgatásának vezérletét és kezelését cs. kir. kerületi főispánok kezébe teszi le. Ez a gyakorlatban a miniszteri biztosságok megszűnését, ill. ker, főispánságokká (ker. kormányzatokká) való átalakulásukat jelentette. A miniszteri biztosi iratok a kerületi kormányzatok kezelésébe kerültek (előfordult, hogy az átalakulás nem jelentette a regisztratúra megszakítását, külsőleg nem jut kifejezésre az irattárban), s később ezek irattáraival együtt kerültek a (visszaállított) helytartótanács levéltárába, végül az Országos Levéltárba. D 83. K. K. MINISTERIAL-COMMISSARIAT PEST-OFEN (Pest-budai cs. kir. miniszteri biztosság) 1850 íebruár—május 2 csomó 1—2. Iratok 1850 2 csomó A pest-budai katonai kerületben aránylag későn került sor miniszteri biztos kinevezésére: a belügyminiszter 1850. február 8-án bízta meg Koller 27 D 55. 1850: 1548. 27 D 55. 1850: 1548 28 Orsz. Kormánylap 1850: 309., 474. 1.