Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Az iratok közül több hiányzik, a hiányok a jegyzőkönyvben található feljegyzés szerint már az 1853. évi revízió idejében is fennállottak. D 82. ÁLTALÁNOS IRATOK 1849 augusztus—1850 április 31 csomó, 5 kötet 1—31. Iratok 32—33. Iktatókönyv 34—35. Mutatókönyv 1849—1850 1849—1850 1849—1850 1849—1850 31 csomó 2 kötet 2 kötet 1 kötet 36. Csongrád megyei iratok mutatója Az iratok évek és iktatószámok növekvő rendjében követik egymást. Az első iratcsomó élén Gaál Edének néhány, 1849 júliusában, Pesten kelt, hadbiztosi működéséből származó irata fekszik. Ugyanott találhatók a ker. biztosi iratok 1853. évben kelt hiányjegyzékei is. Az iktatókönyv magyar és német nyelvű, a beadványok nyelve szerint. A mutatókönyv magyar nyelven készült. A Magyarország ideiglenes közigazgatási szervezetét lefektető 1849. október 25-i belügyminiszteri rendelet

23 az addigi „polgári" kerületeknél nagyobb közigazgatási kerületek szervezését írta elő, „katonai" kerületek név alatt. Egy új katonai kerület két-három polgári kerületet foglalt magában. Összesen öt ilyen katonai kerületet szerveztek az országban: Pest, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad székhellyel. A katonai kerület közigazgatásának a vezetése és kifelé való képviselete a katonai kerület parancsnokónak a kezében volt. Az ő feladata volt a közrend és nyugalom fenntartása, a kerületre vonatkozó rendeletek közzététele, a nemzetiségek alkotmányos jogainak védelme, a kivételes állapotból adódó rendelkezések végrehajtása s különösen az állam biztonsága elleni vétkek megbüntetése, továbbá nyilvános lapok megjelenésének engedélyezése és a sajtó túlkapásainak a megakadályozása kerületében. A folyó polgári ügyek intézésére s a szervezési reformok végrehajtására a katonai kerületi parancsnok mellé miniszteri biztost rendeltek, aki az ügyek intézéséért a teljhatalmú császári biztosnak (Geringernek) és a belügyminisztériumnak volt felelős. Hatáskörébe elsősorban a belügyi reszortba tartozó közigazgatási ügyek tartoztak. A kerületi parancsnokok polgári ügyekben Geringer útján leveleztek a minisztériummal. A melléjük rendelt miniszteri biztossal állandó érintkezésben kellett lenniük, szükség esetén értesíteniük kellett őt a hadsereg 23 Reichsgesetzblatt 1849: 434., 792. 1. Miniszteri biztosságok 1849—1850