Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

volt csongrádi alispánt e megyék királyi biztosává. Temesvári kinevezte a csongrádi tisztikart, Dobosy Lajos alispán vezérlete alatt. Kinevezte Szeged város tisztikarát is, Basa József polgármesterrel az élen. Csanádban, amelynek egy részében akkor még honvédek voltak, a br. Majthényi kir. biztos által már korábban kinevezett alispán, Pozsonyi Ferenc vezetésével állította össze az új tisztikart. A magyar kormány által zár alá helyezett javakat (gr. Károlyi Lajos, őrgr. Pallavicini Alfonz, Babarczy Antal javait) a zár alól felmentette. Temesvári csakhamar hatásköri összeütközésbe került Gaállal, és beadta lemondását. Végül, Geringer rendeletére, szeptember 3-án Gaál kezébe letette a hivatalos esküt. Gaálnak Békés megye szervezésénél is megütközve kellett tapasztalnia, hogy a szervezés már más oldalról is megindult: Stachó János, akit ő kormánybiztosnak küldött oda, augusztus 26-án azt írta neki, hogy ott Szűcs Sámuel, a Jósa Péter nagyváradi főbiztos által kinevezett királyi biztos mái megkezdte működését. Szűcs gróf Zichy Ferenc országos főbiztos jóváhagyásával működött Békésben, Stachót pedig Geringer nevezte ki augusztus 27-én Gaál javaslatára, ugyanoda. Végül szeptember 3-án Gaál értesítette Stachót, aki aggságára való tekintettel nyugdíjazását kérte, hogy kérését Geringerhez továbbítja, Szűcsnek pedig megírta, folytassa királyi biztosi működését, de ezután egyedül őhozzá forduljon, s a megyei tisztikar névjegyzékét is hozzá terjessze fel, jóváhagyás végett. A szegedi kerület 1850 áprilisában megszűnt. Ekkor Csongrád megyét a pesti, Békés és Csanád megyéket pedig a nagyváradi kerülethez csatolták. Az irattárból kiválogatták a Csongrád megyére vonatkozókat, s azokat a pesti kerület miniszteri biztosának küldték meg, míg á többi iratot a segédkönyvekkel együtt a nagyváradi miniszteri biztosság vette át. A csongrádi iratokat az Országos Levéltárban osztották vissza eredeti helyükre. D 289. ELNÖKI IRATOK 1849 november—1850 április 1 csomó 1. Iratok, iktatókönyv 1849—1850 1 csomó Gaál 1849 novemberében kezdte meg külön elnöki iktatását, amikor hivatali székhelyét elhagyva, elindult, hogy kerületének megyéit beutazza. Távollétében hivatalát Szabó László kerületi előadó, irodaigazgató vezette, Gaál fontosabb ügyekben vele levelezett. Az elnöki iratok vegyes tárgyúak, legtöbbjük az ellenforradalmi berendezkedéssel, a forradalmi mozgalmak elnyomásával, személyzeti ügyekkel kapcsolatos. Találunk köztük hangulat jelentéseket is. Az 1849 november—1850 február között vezetett „jegyzőkönyv" több egyszerű iktatókönyvnél: féloldalasan vezetve, a bal hasábba a tárgykivonatot, a jobb hasábba az elnöki intézkedést jegyezték be. Az 1850 március—áprilisi iratokról már egyszerű iktatókönyvet vezettek. 18 Abszolutizmuskori levéltár 273