Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

1851 júliusában kezdte meg új regisztratúráját, addig keletkezett iratai Szentiványiéval együtt vannak. A most tárgyalt iratanyag ily módon — bár egyetlen regisztratúrát alkot — három, egymástól nevében, hatáskörében és területi illetékességében különböző hatóság működése során jött létre. A miniszteri biztosság és a kerületi kormányzat hatáskörére vonatkozó tudnivalókat lásd a miniszteri biztosságok, ill. a kerületi kormányzatok iratainak ismertetésénél. A területi illetékességre nézve itt megjegyezzük, hogy a miniszteri biztosságé a fent felsorolt területeken kívül Borsod és Heves megyékre (volt egri kerület) is kiterjedt. A pesti kerületi kormányzathoz utalt terület leírását annak ismertetésénél (D 96—108.) adjuk. Utalni kell még arra, hogy 1850 júliusától a miniszteri biztosságon külön elnöki irattár keletkezik, s ez folytatódik a kerületi kormányzat idején, ezeket az elnöki iratokat a pesti kerületi kormányzat elnöki irataival (D 96.) együtt ismertetjük. Az iratok általában évek és iktatószámok növekvő rendjében feküsznek, gyakran előfordult azonban, hogy az ügyvitel során szerelt előiratokat az irattárban nem szerelték szét, s ilyenkor azok az ügyzáró iratban maradtak. Az iktatókönyvbe ilyen esetekben (de nem mindig) piros tintával bejegyezték annak az iratnak az iktatószámát, amelyben a szerelt irat található, A körrendeleteket külön csomókban helyezték el, évek és iktatószámok növekvő rendjében. A „sine numero" feliratú csomók iktatatlan iratokat tartalmaznak. Az iktatókönyv bejegyzései a beadványok nyelvével megegyező nyelven készültek. A mutatókönyv nyelve magyar. D 78. KAPY EDE EGRI KER. FŐBIZTOS 1849 augusztus—1850 szeptember 44 csomó, 7 kötet 1—43. Iratok 1849—1850 43 csomó 44. „Kiadványok" 1849 1 csomó 45—48. Iktatókönyv 1849—1850 4 kötet 49. Mutatókönyv 1850 1 kötet 50. „Jegyzőkönyv a kiadványokról" 1849 1 kötet 51. „Titkos iratok leldéje" 1850 1 kötet A Heves és Borsod megyéből alakítandó polgári kerület élére Haynau szeptember 25-én br. Ambrózy Lajost nevezte ki főbiztosul. Tőle azt várták, hogy a forradalmi eszméktől átitatott két magyar megyében helyi ismereteinél és erélyénél fogva az ellenforradalmi rendszert stabilizálni tudja. Ambrózy azonban más feladattal volt elfoglalva, s Geringer október 29-én Haynau rendeletére Kapy Edét bízta meg azzal, hogy a főbiztos megérkeztéig a kerület kormányzatát kezébe vegye. November 12-én azután az általa addig helyettesként betöltött egri kerületi főbiztosi állásra Ambrózy más irányú megbízatása miatt Kapyt nevezték ki. Kapy Ede Sáros megyei földbirtokos az utolsó rendi országgyűlésen a konzervatív párt egyik exponense volt. Geringer már 1849. augusztus 10-én Heves megyébe küldte, hogy ott a hangulatot megfigyelje, a hadsereg fő-