Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A főbiztossági hivatal előadója és irodaigazgatója, Dobrzánszky Adolf azelőtt az orosz hadsereg mellett működött mint országos biztos, s e szolgálataiért cári rendjelet is kapott, akárcsak Fejérváry, aki szintén élelmezési biztos volt. Villecz hivatalában az ügyintézés a beadvány nyelvén történt, tehát orosz nyelvű beadványok esetében az előadói íven a tárgykivonat és az elintézésfogalmazvány is orosz. December 20-án Villecz azt jelentette, hogy kerületének ruszin, szlovák és román lakossága elégedett, mert az állami hivatalok is nyitva állnak számára, nyelvét nem nyomják el, sőt még a kerületi főbiztosi irodában is használják, és hamarosan a felsőbb iskolákban is használják majd. Szerinte csak a magyar értelmiség volt elégedetlen. Villecz a nép érdekében kívánt működni; küzdött a túlzott pálinkafogyasztás ellen, népiskolák létesítésére tett javaslatot, gyárak és manufaktúrák alapítását szorgalmazta. Törekvéseihez Bécsből nem kapott komoly támogatást. Az ungvári kerület 1850 márciusában szűnt meg, a hozzá tartozó megyék akkor a kassai miniszteri biztosság (D 87—88.) közvetlen alárendeltségébe kerültek. Az iratok évek és iktatószámok növekvő rendjében feküsznek. Az iktató- és mutatókönyvek német nyelvűek. D 77. SZENTIVÁNYI VINCE PESTI KER. FŐBIZTOS 1849 július—1851 június 108 csomó, 13 kötet 1—100. Iratok 1849—1851 100 csomó 101—105. Körrendeletek 1849—1851 5 csomó 106—108. Sine numero 1849—1851 3 csomó 109—117. Iktatókönyv 1849—1851 9 kötet 118—121. Mutatókönyv 1849—1851 4 kötet Szentiványi Vince a márciusi forradalom előtt helytartótanácsi tanácsos volt, 1849 elején Bécsben részt vett azokon a bizottsági tárgyalásokon, amelyeken Magyarország új államigazgatási rendszerének kérdésével foglalkoztak. Az elsőnek kinevezett főbiztosok közé tartozott, működését röviddel a császári csapatoknak 1849. július 11-én Pestre történt bevonulása után megkezdte. Kerületéhez ekkor Buda és Pest városok, Pest vármegye és a Jászkun kerület tartoztak. Amikor július 23-án gróf Zichy Ferenc és Babarczy Antal országos biztosokat értesítette arról, hogy a hozzá utalt kerület polgári kormányzatát átvette, egyben arra kérte őket, hogy a jövőben a kerület hivatalos ügyeiben közvetlenül vele lépjenek érintkezésbe, megszűnvén az ideiglenes intézkedések szüksége. Az első, ideiglenes jellegű kormányzati intézkedéseket ugyanis e területen az országos biztosok hozták, az uralkodótól nyert felhatalmazásuk alapján. Szentiványi mindjárt azzal kezdte működését, hogy Pest város tanácsának ideiglenes elnökségét Koller Ferencre, a város főbírájára ruházta, Buda város polgármesterévé pedig Walheim Jánost tette meg. Július 24-én Hay-